Képviselőházi irományok, 1910. LVI. kötet • 1325-1374. sz.

Irományszámok - 1910-1333. Apponyi Albert gróf és társai különvéleménye az országos bizottság hitlevél-tervezetével szemben

1333. szám. 69 petuum facultatem.« Mindezek biztosítására szolgáland azon királyi Eskünk is, melyet jelen királyi levelünk tartalmára dicső Elődünk, I. Ferdinánd koronázási esküje szövegének alapján koronáztatásunk alkalmával le fogunk tenni. 2. §. Az ország szent koronáját az ország lakosainak régi törvényes szokása, s a hazai törvények szerint az országban fogjuk mindenkor tartatni, s a kebelükből valláskülönbségre való tekintet nélkül választott és megbízott világi személyek által őriztetni. 3. .§. m

\ A hazai törvények, jelesül az 1790/91. évi 9. t.-cikk értelmében, de saját szivünk sugallatát és hű magyar nemzetünk óhajtását is követve, — osztrák császárságunk hasonló igényét is szem előtt tartva — minden évnek jelentékeny részét, a magyar királyi korona önállóságának ós fényének megfelelően létesítendő önálló magyar udvartartásunkkal, kedvelt Magyarországunkban fogjuk tölteni. 4. §. •. • Királyi gondoskodásunk tárgya leend, hogy a magyar trónnak az 1723. évi 1. és 2. törvénycikkek értelmében várományosai, főleg pedig a trónnak közvetlen örököse, neveltetésük keretében tudós és jellemes magyar honosok vezetése alatt, magyar királyságunk állami nyelvét, történetét, alkotmányát, közjogi helyzetét alaposan megismerjék, és egyáltalán a hazai törvények tiszteletében és a magyar haza szeretetében neveltessenek. .5. §. * Az országgyűlésre vonatkozó királyi jogainkat, nevezetesen az országgyűlés feloszlatásának ós elnapolásának jogát az 1867 : X. t.-c. szándékának' megfelelőleg, mindig akként fogjuk gyakorolni, hogy e fejedelmi jogok gyakorlása ne okozza, illetve meg ne hosszabbítsa az alkotmányos élet folytonosságának megszakítását; az országgyűléssel mindig csak saját személyünkben, vagy felelős magyar kormányunk útján fogunk érintkezni. 6. §. A vóderőre vonatkozó alkotmányos királyi jogainkat, a megalkotott és ezentúl megalkotandó törvények határain belül, akként fogjuk gyakorolni, hogy a magyar véderő külön közjogi egyénisége és nemzeti jellege megóvassék, különösen pedig, hogy a magyar véderőben a magyar állami nyelv törvényes jogállása az 1790/91. évi 16. t.-c. értelmében, a társországok jogainak sérelme nélkül érvényre jusson; továbbá akként, hogy a nemzetnek a véderőre vonatkozó alkotmányos jogai, különösen az országgyűlés ujoncmegajánlási joga, csorbát ne szenved-