Képviselőházi irományok, 1910. LVI. kötet • 1325-1374. sz.

Irományszámok - 1910-1331. A koronázási hitlevelet szerkesztő országos küldöttség jelentése

1331. szám. 49 ország koronázott Királyai által szentesített, valamint ezután országgyűlési­leg alkotandó s Általunk, mint koronázott magyar Király által szentesítendő törvényeit, minden pontjaikban, cikkeikben és záradékaikban úgy, amint ezeknek értelme és gyakorlata a Király és országgyűlés közös megegyezésével fog megállapíttatni; kivéve mindazonáltal dicsőült II. András 1222. évi tör­vényének azon megszüntetett záradékát, amely így kezdődik: »Quod si verő Nos«, ezen szavakig: »in perpetuum facultatem«. Mindezek biztosítására szol­gáland azon királyi eskünk is, amelyet jelen királyi levelünk tartalmára dicső Elődünk I. Ferdinánd koronázási esküje szövegének alapján koronáz­tatásunk alkalmával le fogunk tenni. 2. Az ország szent koronáját az ország lakosainak régi törvényes szo­kása, s a hazai törvények szerint az országban fogjuk mindenkor tartatni, s a kebelükből valláskülönbségre való tekintet nélkül választott és megbí­zott világi személyek által őriztetni. 3. Magyarország s Horvát-, Sziavon- ós Dalmátországoknak, mindazon részeit és tartozmányait, amelyek már visszaszereztettek és azokat, amelyek Isten segedelmével ezután fognak visszaszereztetni, koronázási eskünk értel­mében is, a nevezett országokhoz visszakapcsolandjuk. 4. Abban az esetben, — melyet Isten kegyelme messze távoztasson, — ha az ausztriai főhercegek mindkét nemének magvaszakadása, elsőben is: a dicső emlékezetű Ősatyánk VI., illetőleg III. Károly; utána dicsőült I. József; végre: dicsőült I. Lipót Császárok és magyar Királyok ágyékaiból leszármazó örökösök kihaltával bekövetkeznék, — a királyválasztás és koronázás előjoga az 1723. évi 1. ós 2. törvénycikk rendelete szerint is visszaszáll Magyar­ország s Horvát-, Sziavon- és Dalmátországokra, s ezen országoknál régi szokásaik szerint az sértetlenül megmarad hajdani érvényében ós állapotában. 5. Amint fentebb az 1. pontban foglaltatik, valahányszor jövendőben ilyen koronázás Magyarországban országgyűlésileg teljesítendő: Örököseink és Utódaink, a koronázandó örökös Királyok kötelesek lesznek mindannyiszor ezen hitlevélbeli biztosítások elfogadását előrebocsátani, és arra az esküt is letenni. Mi tehát az országgyűlés fönnebbi kérését kegyelmesen fogadván, atyai szívünk kegyes hajlamánál fogva a fönn beiktatott összes cikkelyeket, s mindazt, ami azokban foglaltatik, egyenkint és öszvesen helyeseknek s Előt­tünk kedveseknek valljuk, s azokhoz kegyelmes megegyezésünkkel hozzá­járulunk; ígérvén és királyi szavunkkal biztosítván Magyarországot s Horvát-, Sziavon- ós Dalmátországokat, hogy mindezen előrebocsátottakat Magunk is megtartandjuk, és bármely rendű és állású alattvalóinkkal is megtartatjuk, — amint azokat jelen hitlevelünkkel elfogadjuk, helybenhagyjuk és megerő­sítjük. A minek hitelére ós bizonyságára jelen levelet saját kezünkkel aláírtuk, ós királyi pecsétünk ráfüggesztésével megerősítettük. Kelt Magyarországunk fő- és székvárosában Budapesten, Karácsony hó napján, Urunk 1916. évében. s. It., s. k., (P. H.) Illés József s. h., az országos Mldőttség előadója. Képv. iromány 1910—1915. LVI. kötet. 7

Next

/
Oldalképek
Tartalom