Képviselőházi irományok, 1910. LVI. kötet • 1325-1374. sz.

Irományszámok - 1910-1357. A képviselőház közoktatásügyi bizottságának jelentése a vallás- és közoktatásügyi ministernek az országos tanítói nyugdíj- és gyámintézet 1914/15. számadási évi állapotára vonatkozó jelentése tárgyában

264 1357. szám. 422.816 K 81 f-ről 808.727 K 30 fillérre emelkedett. Ez a kedvezőtlen ered­mény az adminisztrációnak a hátralékok biztosítása tekintetében fokozottabb tevékenységét igényli, amelynél azonban az abnormis idők okozta nehézsé­geket ós az ezekből eredő méltányossági szempontokat sem lehet figyelmén kívül hagyni. Miután a hadbavonulás következtében szolgálatképtelenné vált vagy elhalálozott tanítók illetőleg hozzátartozóik kivételes ellátása tárgyában alko­tott 1916. évi XVIII. törvénycikk végrehajtása a múltra visszamenőleg csak az 1915/16. számadási évet terhelte meg, az Országos Tanítói Nyugdíj- és Gyámintézet kiadásai az 1914/15. számadási évben csakis az Országos Ta­nítói Nyugdíj- és Gyámalapból Debrecenben és Kecskeméten fentartott taní­tói árvaházaknál mutatnak fel oly változást, amely a háború okozta viszo­nyokkal hozandó összefüggésbe. így, amíg az 1913. számadási évben ezekben az árvaházakban egy árvának az ellátása és neveltetése évi 548, illetőleg 611 K-ba kerül, addig az 1914/15. számadási évben e címen egy növendékre 623, illetőleg 625 esik. Tekintve azt, hogy az élelmiszerek és egyéb közszükségleti cikkek ára már a háború első évében is tetemesen emelkedett, ezt az átlagemelkedést arány­lag enyhének kell tekinteni ós az eredmény arra vall, hogy az adminisztrá­ció egyrészről az igények megfelelő lefokozásával, másrészről pedig a kész­letek beszerzésével a kedvezőtlen konjunktúrákat ellensúlyozni tudta. Az említett árvaházak élete ebben az évben egyébként nevelési szem­pontból sem volt zavartalan, egyrészről a nevelő személyzet több tagjának hadbavonulása miatt, másrészről pedig azért, mert az árvaházi épületek egy­egy főpavillonját (tehát az intézetek felét) a vall. és közokt. minister úr a háború kitörése után a „Vörös Kereszt" rendelkezésére bocsátotta. Ennek dacára azonban, némi túltömöttség árán, ezekben a népes, 240 fiú- és 240 leánynövendékre berendezett internátusokban az árvagyermekek férőhe­lyeinek számát alig kellett valamivel apasztani és a tanulási eredmény is megfelelt az előző évek eredményeinek. Itt megjegyezhetem, hogy az előző évben az 1913. évi jelentés tárgya­lása alkalmával több ízben elhangzott ama óhaj, hogy a tanítóárvák az árvaházak kötelékében intenzivebb gyakorlati gazdasági oktatásban részesül­jenek, a vallás- és közoktatásügyi minister urat arra késztette, hogy az e célra szükséges földterületnek megszerzése iránt tárgyalásokat kezdjen és a kérdést a sikeres befejezésig mindenképen napirenden tartsa. Rátérve az Országos Tanítói Nyugdíj- és Gyámalap vagyoni viszonyai­nak közelebbi vizsgálatára, a legnagyobb sajnálkozással, de egyúttal a nem várt meglepetés kellemetlen érzése nélkül kell megállanunk ama ténynél, hogy az alap 1914/15. évi zárószámadása 3,647.510 K 11 fillér vagyonapa­dást matat és pedig oly körülmények között, amelyek megfelelő orvoslás nélkül a jövőre nézve vigasztalan perspektívát nyújtanak. Az 1891 : XLIII. t.-cikk megalkotása után aráirylag gyors egymásután­ban bekövetkezett tanítói fizetésrendezések ugyanis a tanítók által a maga­sabb illetmény után fizetendő járulékok alakjában hosszabb időn át oly rendkívüli jövedelmeket juttattak az Országos Tanítói Nyudíj- és Gyámalap részére, amelyek következtében némi ingadozással az alap számadásai nem­csak hogy nem záródtak nagyobb deficittel, de sőt valamelyes vagyonszapo­rodás is mutatkozott. Mindazonáltal tudott dolog volt, aminek a minister úr évi jelentései korábban is kifejezést adtak, hogy épp a fizetésrendezési törvé­nyek oly terhet róttak az Országos Tanítói Nyugdíj- és Gyámalapra, ame­lyek matematikai mérlegét teljesen megingatták.

Next

/
Oldalképek
Tartalom