Képviselőházi irományok, 1910. LVI. kötet • 1325-1374. sz.

Irományszámok - 1910-1355. A m. kir. legfőbb állami számvevőszék jelentése a törvényhozás által az 1915/16. költségvetési évre engedélyezett, valamint az előző évekről ebbe a számadási időszakba áthozott hitelekkel szemben az 1915/16:I. félév végén mutatkozó eltérésekről

1355. szám. 175 B) Rendkívüli kiadások, a) Átmeneti kiadások: V. fejezet. I. címhez. (Az 1848/49-iki honvédek segélyezéséré és az ezzel kapcsolatos kezelési költségekre.) Az itt felmerült 39.630 K 50 f túlkiadásnak az az oka, hogy az 1848/49-iki honvédek és honvédözvegyek részére megállapított nyugdíjjárandóságok összegéhez és a nyugdíjra ígénynyel birok létszámához viszonyítva az 1915/16. költségvetési évre e célra megállapított költségvetési hitel elégtelen volt. 8. címhez. (Az 1882 : XI. t.-c. értelmében teljesített segélyezések.) Az e címen felmerült 1.497 K 90 f előirányzatnélküli kiadás a mozgósítás folytán tényleges katonai szolgálatra bevonult ministerelnökségi napibéres szolgák családjai részére az 1882. évi XI. t.-c. értelmében engedélyezett segélyek utalványozásából ered. 9. címhez. (Az 1914 : XLVI. t.-c. alapján teljesített hadsegélyezési kiadások.) Az e címen felmerült 575 K előirányzatnélküli kiadás a ministerelnökségnél és a fővárosi közmunkák tanácsánál alkalmazott napidíjasok részére engedélyezett hadisegélyből ered és az 1914. évi XLVI. t.-c. rendelkezéseiben találja indokolását. 10. címhez. (Rendkívüli segély a háhorú által okozott drágaság enyhítésére.) Az e címen kimutatott 2.700 K előirányzatnélküli kiadás onnan ered, hogy a ministertanács 1915. évi július hó 26-án hozott határozatával az állami alkalmazottak részére az egész országra szóló érvónynyel a nagy drágaság enyhítésére rendkívüli segélyt engedélyezett és ez alapon a ministerelnökségi alkalmazottak rendkívüli segélyezésére a fentjelzett összeg ntal vány oztatott. II. címhez. (A hágai békepalotában elhelyezendő majolika díszedények költségei.) Az e címen elszámolt 1.200 K előirányzatnélküli kiadásnak utalványozását az tette szükségessé, hogy a hágai békepalota számára a többi nemzetek adományai között Magyarország részéről a második hágai békekonferencián felajánlott és az államháztartási költségek terhére már a korábbi években megszerzett műtárgyak stylszerü elhelyezése végett márványtalapzatok szereztettek be.