Képviselőházi irományok, 1910. LVI. kötet • 1325-1374. sz.

Irományszámok - 1910-1354. A magyar királyi pénzügyminiszter jelentése az országgyüléshez a szesz eladási árából a szeszfőzde és szabadraktári vállalkozókat illető résznek az 1915:XV. t.-c. alapján történt felemeléséről, valamint ama szabdraktári vállalatokról, amelyeknek a szesz eladási árából megtartható összegek felemelése engedélyeztetett

144 1354. szám. nyers szesznél hektoliterfokonként 1 K 10 f-t,, exkontmgens finomított szesznél hektoliterfokonként 1 K 20 f-t, kontingens szesznél pedig az előbbi tételeket és 20 f-t meghaladó részét, amennyiben pedig egyéb szabadraktárakról van szó, az előbbi tóteleket és 8 f-t meghaladó részét tartoztak az államkincstárnak beszolgáltatni. A szesz termelési költségei, valamint az annak finomításával járó költségek is az új termelési időszak beálltával azonban igen jelentékeny emelkedést mutattak és pedig nemcsak az 1915/1916. termelési időszakban, hanem az idézett rendelkezések életbeléptének időpontjában érvényben állott termelési költségekhez képest is. Eszerint a szeszfőzde és szabadraktári vállalkozóknak jutó ár felemelésére a törvényben megállapított fenti feltétel bekövetkezett. Ennélfogva a szóbanforgó vállalkozóknak jutó árat az 1916/1917. termelési időszakban, azaz 1916. évi szeptember első napjától fogva termelendő szeszre a fent részletezett összegekről a nyers szesznél 65 fillérrel, finomított szesznél 70 fillérrel felemeltem. A szeszadóra vonatkozó törvények némely rendelkezéseinek módosításáról ós kiegészítéséről szóló 1916 : XXIV. t.-c. 1. §-a, az 1915: XV. t.-c. 6. §-a harmadik bekezdésének 2. pontját oda módosította, hogy a pénzügyminister a szesznagykereskedők által eladott, megadózott finomított szesz legmagasabb árát hektoliterfokonként legfeljebb 6 koronában állapíthatja meg. E felhatalmazás alapján az adó lefizetése mellett elszállítandó szesz árát a szeszadó és szeszadópótlék számításon kivül hagyásával, amennyiben az elszállítás szeszfőzdéből ós szabadraktárrá nyilvánított szeszfinomítóból történik, exkontingens nyers szesznél 3 K 95 f-rel, exkontmgens finom szesznél 4 K 10 f-rel, kontingens nyers szesznél 4 K 15 f-rel, kontingens finomított szesznél 4 K 30 f-rel, a szesznek egyéb szabadraktárakból való elszállítása esetén pedig az előbbi tételeket egyenként 3 f-rel meghaladó összegben állapítottam meg. A szesz árának a most részletezett összegekben való megállapítására, illetve a szóbanforgó vállalkozóknak a fentiek szerint jutó árra tekintettel, a kincstárnak a szesz eladási árában való részesedése ma hektoliterfokonként 2 K 20 f-t tesz ki. A már idézett jelentésem szerint a cukorrépából előállított szesznek a szeszfőzdéből való elszállítása esetén a vállalkozó, tekintettel arra, hogy a szesznek termelési költségei répa feldolgozása esetén tetemesen kisebbek, mint egyéb anyagok, különösen burgonya feldolgozásánál, külön részesedés fejében az államkincstárnak hektoliterfokonként még 20 f-t tartozott beszolgáltatni. A cukorrépából előállított szesz után fizetendő ezt a külön részesedóst, minthogy az annak alapjául szolgált és előbb említett ok most is fenforog, a külön részesedés mérvének hektoliterfokonként 40 f-rel való megállapítása mellett, az 1916/1917. termelési időszakban is fentartottam, úgy, hogy ilyen esetekben az államkincstárnak a szesz eladási árában való részesedése hektoliterfokonként 2 K 60 f. A fentiekre vonatkozó rendelkezéseket a szesz eladási módjáról és á kincstárnak a szesz eladási árában való részesedéséről szóló rendeletek módosítása tárgyában 1916. évi szeptember 13-án 102.600. szám alatt kelt rendeletem (Budapesti Közlöny 1916. évi 211. szám) tartalmazza. II. Az 1915 : XV. t.-c. már többször idézett 6. §-a harmadik bekezdésének 4. pontja szerint a pónzügyministerium jogosítva van azokban az esetekben, amikor a szeszszabadraktárrá 'nyilvánított szeszfinomítók és egyéb szabadraktárak vállalkozói az eladók nyilatkozatai és saját üzleti könyveik