Képviselőházi irományok, 1910. LVI. kötet • 1325-1374. sz.
Irományszámok - 1910-1352. A pénzügyi bizottság jelentése "A vasuti hadi adóról és a szállítási okiratok (fuvarlevelek, felvételi elismervények, rakjegyek) bélyegilletékének felemeléséről" szóló 1342. számú törvényjavaslat tárgyában
1352. szám. 133 napról-napra változhat, — körülbelül és semmiképen sem fixirozható, mintegy 100—120 milliós jövedelem várható, mint bevételi többlet. A pénzügyi kormányzat, — bizonyára gondos mérlegelésével a rendelkezésére álló különböző, termelési, forgalmi, szükségleti stb. adatoknak, — állapította meg az összesen 30°/o-os vasúti hadi adó és illeték emelését és remélhető, hogy a mai áralakulások mellett, az árúforgalomra ezen jelentékeny emelés bénítólag nem fog hatni. Különben a tárgyalás alatt lévő törvényjavaslatnak rendelkezései 1920. február 1-én hatályukat vesztik, mely időpontig valószínűleg, — a mai áralakulások mellett — ezen jelentékeny megtér heltetés el lesz viselhető. A törvényjavaslat megállapítja, hogy a hadi adó csak a magyar vasutvonalakra eső vasúti díjak után fizetendő és a törvényjavaslat 2. §-a ezen kérdéssel összefüggő kérdéseket szabályozza. A törvényjavaslat 3. §-ában foglalt rendelkezések részben azt célozzák, hogy üzletüket az Osztrák-Magyar Monarchia mindkét államára kiterjesztő fővasutak magyar vonalain a magyar és osztrák vonalakon alkalmazott árúdíjszabás egységessége tartassák fenn; másrészt, hogy az önállóan kezelt többi magánvasutak, — melyek nehéz helyzetbe jutottak a háború következtében, — személyi kiadások és az anyagárak emelkedése folytán, továbbá, mert pályájuk fokozott rendkívüli igénybevétele mellett jelentékeny felújítási munkákat és beruházásokat tesznek szükségessé, — a hadi adó legfeljebb felerészének' az állampénztárba való beszolgáltatása alól felmentessenek; végül azon helyi érdekű vasutakra vonatkozólag, melyek más vasutak kezelése alatt állanak és melyeknek felosztás alá kerülő bevételei nem voltak elegendők arra, hogy elsőbbségi részvényeik után 4 1 /2°/o-os osztalékot fizethessenek, •— ezek részére a vasúti hadi adó, — a törvényjavaslat 3. §-ának c) pontjában megállapított feltételei mellett, — a vasúti hadi adó legfeljebb felerószének beszolgáltatása alól felmentetnek. Az által biztosíttatik ezeknek a vasutaknak az a jövedelmezőség, amelyre szállítási díjtételeiknek az engélyokirat értelmében való felemelése által szert tehetnének, anélkül, hogy beálljon annak a szüksége, hogy az e helyi érdekű vasutakat igénybevő szállító közönség terhére a vasúti díjtétel az átlagos 30°/o-nál nagyobb mértékben legyen emelendő. A 4. §. megállapítja, hogy a közúti .vasutakon, továbbá Budapest székváros területére eső villamos üzem és helyi érdekű vasutakon a 30°/o-os vasúti hadi adó nem terjed ki. Az 5. §. rendelkezései szerint a jelenlegi gazdasági kiegyezés kapcsán kölcsönösen lekötött államvasúti díjtételeket a hadi adó alól mentesíti ezen kiegyezés tartamára és csak a viszonosság feltétele alatt; továbbá a pénzügymi nister a kereskedelemügyi ministerrel egyetértőleg a vasúti hadi adó alól mentességet engedélyezhet a cs. és kir. hadi vasutakon történő árúszállításokra nézve, miután ezek a háború céljaira épített ideiglenes jellegűek; s végül engedélyt ad arra, hogy a vasúti hadi adó a szállítási díjakhoz ne számíttassák, — bármikori visszavonásig, — idegen pénzértékben felállított külföldi köteléki esetekben, miután a valutakülönbözetek folytán e vasutaknak a mai viszonyok között oly bevétel biztosíttatik, hogy azokból a hadi adó fedezhető. A 6-ik §. rendelkezik arról az esetről, hogy a vasutak törvényes, vagy engedélyokirati legmagasabb díjszabásaikat túlléphessék avégből, hogy a vasúti hadi adóból nekik jutó díjemelést végrehajthassák. A 7. §. az adókivetésről ós jogorvoslatokról szól.
