Képviselőházi irományok, 1910. LV. kötet • 1324. sz.

Irományszámok - 1910-1324. A m. kir. ministerelnök hatodik jelentése, a háború esetére szóló kivételes hatalom igénybevételéről

Í44 56. A m. kir. íninisteriumnak 2.864/1916. M. É. számú rendelete, az 1916. évi bab-, borsó- és lenesetermésnek zár alá vételéről. A m. kir. ministerium a háború esetére szóló kivételes intézkedésekről alkotott törvényes rendelkezések alapján az 1916. évi bab-, borsó- és lencsetermés tekintetében a következőket rendeli: I. Az 1916. évi bal?-, borsó- és lencsetermésnek zár alá vétele. 1. §. A közélelmezósnek ós a közszükségletnek az 1916/17. gazdasági év folyamán, illetőleg ezen a gazdasági éven belül a jelen rendelet hatályon kívül helyezéséig leendő biztosítása érdekében az 1916. évi bab-, borsó- és lencsetermésnek árusítása, egyébként való forgalomba hozatala és felhasználása csak a ministerium rendelkezései értelmében és az általa megállapított feltételek mellett történhetik. Evégből minden termelőnek 1916. évi bab-, borsó- és lencsetermése a közélelmezós és a közszüksóglet célszerű biztosítása érdekében zár alá helyeztetik ós afelől a termelő a jelen rendelet érvényességének ideje alatt csak a jelen rendeletben megszabott korlátok között rendelkezhetik. A jelen rendelet alkalmazásában termelőnek kell tekinteni azt is, aki az 1916. évi termésből munkabér vagy konvenció fejében kap a termelőtől babot, borsót vagy lencsét. Ehhez képest a zár alá vétel a munkabér vagy konvenció fejében kapott ily terményekre is kiterjed és birtokosuk azokkal szintén csak a jelen rendeletben megszabott korlátok között rendelkezhetik. 2. §. A termelő zár alá vett termésének azt a részét, amelyet az alábbi bekezdések értelmében saját házi és gazdasági szükségletére magának megtarthat, erre a célra szabadon felhasználhatja. A saját házi ós gazdasági szükséglet megállapításánál csak a jövő 1917. évi augusztus hó 15. napjáig terjedő időt lehet számításba venni. Azt, hogy házi szükséglet címén a termelő a háztartásában természetben ellátást élvező személyek után fejenkint mennyit vehet számításba, a községi elöljáróság (polgármester) állapítja meg. Gazdasági szükséglet címén csak a vetőmag ós a természetben emberi élelemre kiszolgáltatandó termónybeli járandóság vehető számításba. Ezen a címen a termelőnek nem csupán a termés helyén, hanem másutt levő gazdaságában felmerülő, ott nem fedezett szükséglete is számításba vehető. 8. §. A záí álá vett termésnek a saját házi ós gazdasági szükségletét ^eg* haladó részét a termelőnek adás-vétel útján, vagy más módon csak a Hadi