Képviselőházi irományok, 1910. LV. kötet • 1324. sz.

Irományszámok - 1910-1324. A m. kir. ministerelnök hatodik jelentése, a háború esetére szóló kivételes hatalom igénybevételéről

99 kozó vállalatok állathízlalás céljára a 2.282/1916. M. E. szám alatt kiadott rendelet (1. a Budapesti Közlönynek 1916. évi július hó 8. napján megjelent 154. számiban) 1. §-ának tilalma alá nem eső egyéb terményeket kizárólag a Hadi Termény-részvénytársaság útján szerezhetnek be. Az e §. alapján való termény-beszerzésre az engedélyt esetről-esetre és pedig a közelebbi feltételek megállapítása mellett a kereskedelemügyi minister adja meg a belügyministerrel és a földmívelósügyi ministerrel egyetértőleg. VII: Vételár és elidegenítés. 24. §. A. jelen rendelet értelmében engedélyezett gabonamennyiségek ára tekintetében a 2.350/1916. M. E. számú (1. a Budapesti Közlöny 1916. évi július hó 16. napján megjelent 161. számában), a lisztmennyisógek ára tekintetében pedig a 2.371/1916. M. E. számú rendelet (1. a Budapesti Közlönynek 1916. évi július hó 21. napján megjelent 165. számában) által megállapított a mérvadók. 25. §. A jelen rendeletben felsorolt iparvállalatok az általuk a Hadi Terményrészvénytársaságtól beszerzett gabona- ós lisztmennyiségeket másnak, mint a Hadi Termény-részvénytársaságnak, el nem idegeníthetik és azokra másnak jogot nem engedhetnek. 26. §. A jelen rendelet alapján ipari feldolgozásra gabonát és ebből előállított lisztet csak oly vállalatok szerezhetnek be, amelyek az 1915. évi július hó 1. napjától 1916. évi június hó 30. napjáig terjedő termelési időszakban üzemben voltak. 27. §. A kereskedelemügyi minister felhatalmaztatik, hogy a jelen rendelet alapján beszerzésre engedélyezett gabonamennyiségek, valamint az ezekből előállított és a Hadi Termény-részvénytársaság által forgalomba hozandó ipari termékek után a Hadi Termény-részvénytársaság által felszámítható jutalékot a pénzügyministerrel egyetértőleg iparáganként külön-külön állapítsa meg. VIII. Záró és büntető rendelkezések. ' . 28. §. Aki a jelen rendelet valamely rendelkezését megszegi, vagy megszegésénél bármi módon közreműködik, az — amennyiben cselekménye súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik — kihágást követ el és hat hónapig terjedhető elzárással és kétezer koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. Ha megállapítható annak a nyereségnek a mennyisége, amelyet a tettes cselekményével illetéktelenül elért, az alkalmazandó pénzbüntetés kétezer koronán felül a megállapított nyereség kétszeresével felemelt összegig terjedhet. Ama készlet tekintetében, amelyre nézve a kihágást elkövették, a törvény értelmében elkobzásnak van helye. Az elkobzott készlet értékének egy13*