Képviselőházi irományok, 1910. LIV. kötet • 1270-1323. sz.

Irományszámok - 1910-1282. Törvényjavaslat a népiskolai közoktatás tárgyában alkotott 1868. évi XXXVIII. törvénycikk módosításáról

66 1282. szám. A törvényjavaslat szakaszainak egyes intézkedéseit a következőkben indokolom: Az 1. §-hoz. Az 1868. évi XXXV1IL t.-c. 68. §-a a polgári fiúiskoláknál hat, a leányiskoláknál pedig négyéves tanfolyamot állapíttatott meg. Ezzel szemben e javaslat a polgári iskolákban általában, vagyis úgy a fiú-, mint a leányiskolákban négy osztály szervezését rendeli, amivel a polgári fiúiskolák ötödik és hatodik osztályait megszünteti. Az indokolás általános részében kifejtettem e rendelkezés szükségességét s azért most csak hivatkozom az ott előadottakra. A 2. és 3. §-hoz. A polgári iskolák feladatát tekintve a tanítandó kötelező rendes tantárgyakat úgy kell meghatározni, hogy lehetőén mindazon ismereteket felöleljék, melyek a szükséges általános műveltséghez a gyakorlati életre és a szakiskolákra előképzéshez megkívántatnak. A felsorolt rendes tantárgyak általában ugyanazok — a latin és francia kivételével — amelyek a középiskolák alsó osztályai számára előírva vannak. így válik lehetővé, hogy a középfokú oktatás ezen tagozatában a tanintézetek szorosabb kapcsolatba hozassanak. A 3. §. is határozottan ezt a célt szolgálja, mikor biztosítja, hogy a polgári fiúiskolában a tanítás a középiskolák, a polgári leányiskolákban a felső leányiskolák négy alsó osztályában folyó oktatással párhuzamosan haladjon és pedig a felső leányiskolák olyan újabb tanterve alapján, amely az Orsz. Közoktatási Tanácsnak a középiskolákra nézve kidolgozott tantervével kapcsolatos. A felső leányiskolák ez új tantervét a leány középiskolák rendeletileg megállapított szervezetével együtt szándékozom életbe léptetni. Megjegyzem, hogy a javaslat még előír egyes tantárgyakat, melyek a polgári iskola különleges gyakorlati feladatára való tekintettel szükségesek; ezek a rendes tantálnak' közt a számtannal kapcsolatban a könyvvitel, az egészségtani ismeretek, amelyek a középiskolák felsőbb osztályaiban fordulnak elő; a gazdasági és társadalmi ismeretek, valamint a kézimunka; a rendkívüli tantárgyak közt: a gazdasági gyakorlatok, gyors- és gépírás. Éppen az iskolában szerzett ismereteknek a gyakorlati életben hasznos értékesítése szempontjából fontos a 3. §. ama rendelkezése, hogy minden tantárgy tananyaga kellően befejezett egészet alkosson. A polgári fiúiskolák négy osztályának jelenlegi tanterve e tekintetben a leghiányosabb, ami természetes folyománya annak, hogy a tanterv hat osztályra van megszabva s az 1868. évi XXXVIII. t.-c. 76. §-a értelmében a gyakorlati célú tárgyak a két utolsó évfolyamban tanítandók. A javaslat kötelező idegen nyelv gyanánt a német nyelv tanítását írja elő. Már az 1868. évi XXXVIII. t.-c. 74. §-a is megállapította, hogy a német nyelv rendes tantárgy legyen, de csak a harmadik osztálytól kezdve tanítandó. Ez a korlátozás most megszűnik, mert két év alatt a kívánt eredményt elérni nem lehetne A német nyelv tanítására vonatkozó kötelező rendelkezés a nem magyar tanításnyelvű iskoláknál módosul annyiban, hogy ezen iskolákban a német nyelv helyett az iskola tannyelvét taníthatják. A jobb előmenetelű tanulóknak a középiskolákba átlépését megkönnyíteni van hivatva az a rendelkezés, hogy a latin és francia nyelvek a rendkívüli tantárgyak közé fölvétettek. A 4. §-hoz. A heti tanítási órák minimumát és maximumát úgy kellett meghatározni, hogy a tanulók túlterhelésének veszélye elkerültessék, de amellett az ered-