Képviselőházi irományok, 1910. LIV. kötet • 1270-1323. sz.

Irományszámok - 1910-1281. Törvényjavaslat a középiskolákról és azok tanárainak képesítéséről szóló 1883. évi XXX. t.-c. módosítása és az 1890. évi XXX. t.-c. hatályon kívül helyezése tárgyában

1281. szám. 57 a gimnáziumi tanulókra nézve. Ezért az 1883. évi XXX. t.-c. 3. §-át, mely a gimnáziumi oktatás összes rendes tantárgyait felsorolja és megszabja, módosítani kell oly módon, hogy még egy élő nyelv is felvétessék a rendes tantárgyak közé; minthogy pedig ugyanazon törvénycikk 5. §-a a rendes tantárgyak tanulása alóli felmentést kizárja, a jelzett törvényszakasz módosításával azt is törvénybe kell iktatni, hogy ezentúl a tanulóknak joga legyen két tantárgy: a görög nyelv és irodalom vagy egy élő nyelv tanulása között választani. . A. 2. §-hoz. Miként az 1883. évi XXX. t.-c. 8. §-a a vallás és közoktatásügyi ministert jogosítja fel, hogy a rendelkezése és vezetése alatt álló gimnáziumokban (ide tartoznak az állami ós kir. kath. gimnáziumok, a szerzetes-rendektől ellátott, a kath. főpapi alapítványokból és az erdélyi kath. státustól, továbbá a törvényhatóságoktól, községektől, alapítványokból, társulatoktól és egyesektől fenntartott gimnáziumok) a tantervet megállapítsa s a tantervnek a helyi körülményekhez alkalmaztatása és módosítása ir^ánt intézkedjék, úgy ebből következően a ministert kell feljogosítani annak meghatározására, hogy az említett középiskolákban melyik élő nyelv tanítása szerv eztessék. Az 1890. évi XXX. t.-c. 3. §-a a vallás- ós közoktatásügyi minister rendelkezése vagy vezetése alatt nem álló gimnáziumok fenntartóinak szabad elhatározására bízta, hogy intézeteikben a görög nyelv és irodalom mellett, illetőleg ezek helyett ugyanazon törvénycikk 2. §-ában megnevezett tantárgyak oktatásáról gondoskodni kívánnak-e? Ennek megfelel a törvény* javaslat 2. §-ának második bekezdésében foglalt intézkedés is, amely egyúttal a közművelődés érdekeinek kellő megítélése és biztosítása végett a minister hozzájárulását kívánja meg az illető hitfelekezeti gimnáziumok fenntartóinak ama elhatározásához, amelyben a tanítandó élő nyelvet megállapítják. A 3 §-hoz. Valamely élő nyelvnek a gimnázium rendes tantárgyai közé felvétele ahhoz képest, hogy a helyi viszonyok szerint az a nyelv az európai kulturnyelvek, illetve a hazai élő nyelvek egyike lesz, e tantárgyra nézve egyes iskolák közt feltótlenül eltérést fog megállapítani. Hogy tehát más gimnáziumba átlépő tanulóknak az illető élő nyelvben vagy a görög nyelv és irodalomban haladása biztosítva legyen, az átlépő tanulókra nézve az 1890. évi XXX. t.-c. 4. §-ához hasonló intézkedésről kellett gondoskodni. E szakasz kiterjeszkedik ugyanazon gimnázium tanulóinak tantárgyváltoztatására is. A 4. §-hoz. Az 1905. évben kiadott érettségi vizsgálati szabályzat szerint"a gimnáziumi érettségi vizsgálat csak a magyar nyelv ós irodalomra, a latin nyelv és irodalomra, Magyarország történetére, a matematikára és a fizikára terjed ki. E rendelkezésen nem kívánok változtatni s illetőleg nem látom szükségesnek az érettségi vizsgálatot az eddigieknél több tantárgyra kiterjeszteni. Minthogy azonban gyakran felmerül az eset, hogy a tanulmányoknak külföldi főiskolákon folytathatása végett, a görög nyelv és irodalomból sikeresen kiállott érettségi vizsgálatot is igazolni szükséges, e vizsgálat letételére módot kell nyújtani az önként jelentkezőknek. Képv. iromány. 1910—1915. LIV. kötet. 8