Képviselőházi irományok, 1910. LIV. kötet • 1270-1323. sz.

Irományszámok - 1910-1281. Törvényjavaslat a középiskolákról és azok tanárainak képesítéséről szóló 1883. évi XXX. t.-c. módosítása és az 1890. évi XXX. t.-c. hatályon kívül helyezése tárgyában

1281, szám. 55 Melléklet az 1281. számú irományhoz. Indokolás a középiskolákról és azok tanárainak képesítéséről szóló 1883. évi XXX. t.-c. módosításáról és az 1890. évi XXX. t.-c. hatályon kívül helyezéséről szóló törvényjavaslathoz. Az 1890. évi XXX. t.-c. meghozatalakor az a megfontolás vezette a törvényhozást, hogy a görög nyelv és irodalom, mely hazánk szellemi életére maradandó hatással sohasem volt, nemzeti műveltségünk lényeges alkotó részének nem tekinthető, s hogy ezért a tanulók egyéni hajlamaira kell bizni, vájjon e nehéz nyelvet, vagy helyette más, könnyebben elsajátítható, műveltségünkhöz közelebb álló, de szintén értékes tantárgyat akarnak-e tanulni. E gondolat helyes volt, mert a görög nyelvnek és irodalomnak hazánkban nincsen gyökere. A helyes alapeszme kiviteléhez a mód, ahogyan a törvény a jelzett gondolatot megvalósítani rendelte, a lefolyt negyedszázad alatt sem célszerűnek, sem eredményesnek nem bizonyult. Mig a görög nyelvi és irodalmi oktatás mindvégig egynemű an}^agával, fokozatosan haladó menetével és megállapodott módszerével továbbra is megtartotta közérthető alkatát ós egységes szervezetét, addig a helyette megszabott tantárgy nemcsak a heterogén művelődési elemeknek megtévesztőén tarka vegyülékét mutatja (magyar irodalmi olvasmány, görög irók magyar fordításban, görög irodalom- ós művelődós történet, mértani és szabadkézi rajz), hanem abban a szervi hibában is szenved, hogy a maga körébe oly tanulmányi anyagot is bevon, mely a minden tanulóra kötelező magyar irodalmi oktatás körébe tartozik, vagy általában oly természetű, hogy voltakép a görögül tanulók se lehetnek el nélküle. E tárgynak ma nincsen tantervi végcélja; ma sincs eldöntve, hogy az irodalmi ós művészeti részleteket mily képesítésű tanár tanítsa; ma is még küzdeni kell a humanisztikus, különösen művészeti anyagrósz megtanításának módszeres nehézségeivel stb. Mindezeknek a körülményeknek tulajdonítható, hogy a közbeszédben »görög-pótló«-nak nevezett tanulmány nem tudott tért foglalni, sőt helyenként egészen elsorvadt, a felekezeti középiskolák egy részében pedig egyáltalán nem is tudott elhelyezkedni. Megtartva az alapgondolatot, a görög nyelvnek és irodalomnak vagylagosan kötelező voltát, arra határoztam el magamat, hogy az alapgondolat