Képviselőházi irományok, 1910. LIV. kötet • 1270-1323. sz.
Irományszámok - 1910-CCXCV. Törvényjavaslat a vagyonadóról
380 CCXCV/szám. van; — továbbá a mezőgazdasági és erdei termelésnek ós az ezekkel összefüggő mellékiparágaknak, valamint a bánya- és kohóüzemekhez tartozó iparágaknak ingó vagy ingatlan (élő vagy holt leltári) vagyonban fekvő üzemi tőkéje; 2. az ipari, kereskedelmi vagy bármi más haszonhajtó foglalkozásnak ingó vagy ingatlan (élő vagy holt leltári) vagyonban fekvő üzleti (üzemi) tőkéje; 3. a 8. §-ban meghatározott tőkevagyon; 4. minden más, az előző 3. pont alá nem tartozó ingó vagyon, kivéve: a) a bútorokat, ruházatot, fehérneműt, műtárgyakat, könyveket és házi eszközöket; b) azokat az ingó tárgyakat, melyek a jelen szakasz 1—2. pontja szerint mint üzemi (üzleti) tőkék alkatrészei már adóköteles vagyonnak tekintendők. A jelen szakasz 1., 2. ós 4. pontjában felsorolt ingó és ingatlan vagyon csakis akkor adóköteles, ha az a magyar szent korona országainak területén fekszik; ellenben, ha a hivatkozott pontokban felsorolt vagyon a magyar szent korona országainak területén kívül fekszik, ez a vagyon az 1. §-ban megnevezett adóalanyok egyikénél sem minősíthető adóköteles vagyonnak és az adó megállapításánál teljesen figyelmen kívül hagyandó. 8. §. • / , ' : A 7. §. 3. pontjában említett tőkevagyon alatt értendők: 1. mindennemű akár a belföldön, akár a külföldön fennálló és kamatozó vagy nem kamatozó tőkekövetelések, tekintet nélkül arra, hogy azokról okirat állíttatott-e ki, vagy sem; 2. a belföldön vagy a külföldön elhelyezett takarókbetétek, ideértve a postatakarékpénztári betéteket is; 3. az állam, törvényhatóságok, társulatok, valamint a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok által kibocsátott és a fennálló törvények szerint akár adóköteles, akár adómentes kölcsönköt vények (elsőbbségi kötvények) és záloglevelek tőkeértéke; továbbá a belföldi részvények (üzletrészek) ós más értékpapírok tőkeértéke; 4. bárminő külföldi részvénynek vagy értékpapírnak tőkeértéke; 5. a magyar szent korona országainak területén fekvő következő vagyon (vagyonjog), u. m.: a kir. kisebb haszonvételi jogok és egyéb a föld- ós házadó alá nem tartozó szolgáltatások tőkeértéke; a bányamíveléshez szükséges beleegyezésért fizetett ellenszolgáltatások (termelési jutalékok), valamint általában a szolgalmi jogokért járó haszonvételek tőkeértéke; az örökbór tőkeértéke ; az 1896. évi XXV. törvénycikkben tárgyalt zsellérbirtokok és az ezekhez hasonló természetű birtokok haszonvételóért fizetett évi szolgálmányok tőkeértéke, illetőleg megváltás (örökváltság) esetében a váltságtőke; végül a személy- vagy reáljogú gyógyszertárak tőkeértéke; 6. a belföldi vagy külföldi pénznemekben, bankjegyekben, arany- vagy ezüstrudakban, pénztári utalványokban fekvő készpénz, ide nem értve az adókötelesnek a folyó bevételéhez (1909. évi X. t.-c. 9. §-a) tartozó pénzkészletét, mely jövedelmének lévén alkatrésze, a jelen törvény szempontjából vagyonnak nem tekinthető. A jelen szakaszban említett tőkevagyon számbavétele a fél kérelmére lemarad, ha az adóköteles beigazolja, hogy az peressé vált.
