Képviselőházi irományok, 1910. LIV. kötet • 1270-1323. sz.

Irományszámok - 1910-CCXCIV. Törvényjavaslat a jövedelemadónak részleges életbeléptetéséről

CCXCIV. szám. 375 11. §• Az 1909. évi X. t.-c. 26—61. §-ainak végrehajtásánál a következők szolgáljanak még zsinórmértékül: 1. Vallomást adni csak azok kötelesek, akiknek összjövedelme az adókivetést megelőző évben a 10.000 K-t meghaladta. 2. Az adókötelesek összeírását községekben és rendezett tanácsú városokban — az 1909. évi XI. t.-c. 2. §-ában foglaltak szerint — a községi elöljáróság, illetőleg városi adóhivatal köteles ellátni. Mulasztás esetén az 1909. évi XI. t.-c. 102—104. §-aiban előírt megtorló eljárás alkalmazandó. 3. Az adókötelesek összeírását, az összeírás módozatát ós terjedelmét, illetőleg az adóösszeírási munkálatok ellátására vonatkozó eljárást a pénzügyminister rendeleti úton szabályozza. 4. Az adókivető bizottságok alakítása elmarad s az adó elsőfokú megállapítása tekintetében az 1909. évi X. t.-c. 55. §-a szerint alakítandó adófelszólamlási bizottság határoz, amelyre az 1909. évi X. t.-c. 44. §-ának rendelkezései is kiterjesztetnek. Az adófelszólamlási bizottságba a törvényhatóság az 1909. évi X. t.-c. 55. §-ának negyedik bekezdésében említett három rendes és három póttag helyett négy rendes és négy póttagot választ. Az elnököt, az 1909. évi X. t.-c. 42.; §-ában foglalt rendelkezésektől eltórőleg, mindenkor megilleti a szavazat joga, s ha az elnök szavazatával a szavazatok egyenlően oszlanak meg, az a vélemény válik a bizottság határozatává, amelyhez az elnök szavazatával járult. Az adófelszólamlási bizottságnak tagja lehet az is, aki nem tartozik a jövedelemadó fizetésére kötelezettek közé. Felhatalmaztatik a pénzügyminister, hogy az egyes vármegyei és városi törvényhatóságok területére nézve, a mutatkozó szükséghez képest, több adófelszólamlási bizottságot is alakíthasson és azoknak kerületét ós székhelyét meghatározhassa. 5. Az adófelszólamlási bizottság határozata ellen minden egyes esetben a m. kir. közigazgatási bírósághoz intézendő panasz joga illeti meg úgy a kincstári képviselőt, mint a felet. A félnek panaszirata bólyegköteles. 6. Az 1909. évi X. t-c. 37—61. §-aiban foglalt rendelkezések egyedül és kizárólag a jövedelemadóra vonatkoznak. 7. Az 1909. évi X. t.-c. 36. §-ának első bekezdésében említett l°/o-os pótlók helyébe 5°/o-os, az ugyanott említett 4°/o-os pótlék helyébe pedig 10°/o-os pótlék lép. 8. Az 1909. évi X. t.-c. 49. §-a nem lép életbe és a szolgálati járandóságoknak elkülönített megállapítása és kezelése elmarad. 12. §. Az 1912. évi LIII. t.-c. 22. §-ának 3., 4. és 5. pontjában foglalt rendelkezések s ezekkel kapcsolatosan az 1909. évi X: t.-c. 64. §-ának 1. pontjában foglalt az a rendelkezés: -»vagy szolgálati illetményeknek, nyugellátásnak megszűnése, illetőleg a létminimumon alul való csökkenései — nem lépnek életbe. Az előző bekezdésben foglaltaknak megfelelőleg lép életbe az 1909. évi X. t.-c. 63. §-a is.