Képviselőházi irományok, 1910. LIV. kötet • 1270-1323. sz.

Irományszámok - 1910-1322. A képviselőház közigazgatási és igazságügyi bizottságának együttes jelentése a háború esetére szóló kivételes hatalom igénybevételére vonatkozó 1269. számú, ötödik miniszterelnöki jelentés tárgyában

332 1322. szám. A kivételes intézkedések e csoportjánál említjük fel, hogy a hadviselés érdekeit veszélyeztető tartalma miatt újabban mindössze egy lap megjelenését és terjesztését kellett megtiltani (187. sorsz.). VI. Végül még rövid pillantást vetünk azokra a rendeletekre, amelyek nem tartoznak ugyan a háború esetére szóló kivételes intézkedésekről alkotott törvényekkel, szabályozott kivételes hatalom körébe, de kibocsátásukat szintéti a rendkívüli háborús viszonyok tették szükségessé. Ide tartoznak különösen a honvédelmi miniszternek a népfölkelésre kötelezettekre ós egyéb hadkötelesekre vonatkozólag kiadott rendelkezései (188.—200. sorsz.). Ezekre a rendelkezésekre nagyrészt azért volt szükség, mert a népfölkelésnek a jelen háború körülményeinél fogva előállott nag3' jelentősége ós szerepe, valamint a nópfölkelői kötelezettség korhatárának kiterjesztése következtében ismét számos kérdést kellett folytatólag szabályozni. A hadműveleti területen való utazás szabályozása a gyakorlatban szerzett tapasztalatok alapján megfelelő kiegészítést nyert (201. sorsz.). Egyes temetkezési vállalatok a hadműveletek területén eltemetett katonai egyének holttestének kiásásáért ós szállításáért a szolgáltatással arányban nem álló ellenértéket követeltek; a kegyeletet is mélyen sértő ily visszaélések megakadályozása végett kellő intézkedés történt (202. sorsz.) s a harctéren elesett vagy a tábori egészségügyi intézetekben elhalt katonai egyének hulláinak kiásása és elszállítása általában is részletes szabályozást nyert (203. sorsz.). A gazdasági üzemerőnek zavartalan fenntartása ós a gazdasági termelésnek minél eredményesebbé tétele, valamint a közólelmezés biztosítása elsőrendű állami feladat lóvén, a minisztérium minden vármegyében s egyes törvényhatósági városokban is törvényhatósági gazdasági munkabizottság alakítását rendelte el s a hadifoglyok igénybevételének módozatait rendezte (210. sorsz.\ a honvédelmi miniszter úr pedig a honvédelmi minisztériumban honvédelmi gazdasági tanácsot állított fel s a gazdasági munkákra való szabadságolást, a gazdasági munkáknak katonai munkásosztagok, szabadságolt munkások és felmentett népfölkelők által végzését, valamint a katonai lovak igénybevételét részletesen szabályozta (211. sorsz.). A közélelmezés biztosítása érdekében a kereskedelemügyi miniszter úr egyes ólelmicikkek postai forgalmát korlátozta (215.—216. sorsz.). A pénzügyminiszter úr a fogyasztási adó alá eső szeszfőzdék üzemének a lakosság élelmezésére, valamint az állatállomány eltartására szükséges termények biztosítása céljából való korlátozásáról, továbbá a szesz eladási módjáról és a kincstárnak a szesz eladási árában való részesedéséről szóló korábbi rendeleteit a felmerülő szükséghez képest kiegészítette és módosította, illetve — részben az 1915 : XV. t.-c. 6. §-ában nyert felhatalmazás alapján — az állami jövedelmek fokozása érdekében a kincstári részesedós arányát ismételten emelte (212.—214. sorsz.). Az e helyen külön nem említett különböző tárgyú rendeletek (204.—209., 217. — 219. sorsz.) kibocsátását szintén a rendkívüli háborús viszonyok indokolták.