Képviselőházi irományok, 1910. LIV. kötet • 1270-1323. sz.
Irományszámok - 1910-1322. A képviselőház közigazgatási és igazságügyi bizottságának együttes jelentése a háború esetére szóló kivételes hatalom igénybevételére vonatkozó 1269. számú, ötödik miniszterelnöki jelentés tárgyában
322 1322. szám. tását és felhatalmazást adott a belügyminiszternek (bánnak) arra, hogy ezeket a korlátozó intézkedéseket a magánháztartásokra is kiterjessze; további rendeletével (41. sorsz.) pedig a kenyérjegy-rendszer behozatalával egyidejűleg tüzetesen meghatározta azt a mennyiséget, amelyet búza-, rozsvagy árpalisztből vagy e gabonaneműek keverékéből előállított lisztből bárki naponkint és fejenkint jogosan felhasználhat (általában: 240 gr.; nehéz testi munkával foglalkozóknál és olyanoknál, akiknél azt valamely más ok szükségessé teszi, a közigazgatási hatóság, illetőleg a belügyminiszter engedélyével 300 gr.; őstermeléssel foglalkozóknál 400 gr.), ugyanez a rendelet (41. sorsz.) azokat, akiknek gabona- vagy lisztkészlete a most említett mennyiségek alapulvételével az 1916. évi augusztus hó 15. napjáig kiszámított házi szükségletüket és a vonatkozó rendeletek szerint ugyancsak a jelzett napig kiszámított gazdasági szükségletüket meghaladja, arra kötelezte, hogy készletüknek a házi és gazdasági szükségletüket meghaladó részét a rendeletben megjelölt közigazgatási hatóság felhí hatóságilag megállapított legmagasabb áron készpénzfizetésért a lakos?ág lisztellátásának céljára átengedjék. Itt említjük meg, hogy a minisztérium az 1915. óv őszén a búzából készült főzőliszt árát leszállította (31. sorsz.) és hogy az 1915. év december havában magasabb kiőrlési arányt állapított meg (37. sörsz.) a búzára és a rozsra nézve és ezzel kapcsolatban leszállította a rozsliszt legmagasabb árát. A közélelmezé? zavartalan ellátásának érdeke szükségessé tette a sörfőző és az önálló malátagyári vállalatok árpakészleteinek közszükségleti célokra való igénybevételét és ezeknek a készleteknek a sörfőzéstől ós a malátagyártástól való elvonását (54. sorsz.). Az igénybevétel a nevezett vállalatok árpakészleteinek csak ama részére terjedt ki, amely a részükre beszerzésre engedélyezett árpamennyiség felét meghaladta. Ezt a részét árpakészletüknek az illető vállalatok egyelőre amúgy sem dolgozhatták fel, minthogy az az idevonatkozó kormányrendeletek szerint náluk már kezdettől fogva zár alatt állott és féldolgozását a beszerzést engedélyező rendeletek a minisztérium külön engedélyétől tették függővé, mihez képest az említett vállalatoknak már eleve számolniok kellett azzal, hogy a beszerzésre engedélyezett árpamennyisóg fele tőlük esetleg más célokra el fog vonatni. A tengeriszüksógletnek az 1915. évi termésből való fedezése az alatt az idő alatt is, amelyre a kormánynak most beadott jelentése vonatkozik, sokoldalú ós a mindenkori helyzet szerint változó intézkedéseket tett szükségesekké azokon az intézkedéseken túlmenőleg, amelyek az 1915. évi tengeri-termésnek zár alá vétele ós közszükségleti célok igénybevétele tekintetében már a negyedik jelentós függelékébe 75. sorszám alatt felvett rendelettel megállapíttattak. így a meglevő készletek számbavétele végett a földmívelósügyi miniszter úr elrendelte (39. sorsz.) az összes tengerikészleteknek az 1915. évi december hó 20. napján volt állapot szerinti bejelentését és ezt a rendeletet csakhamar követte a tengerikószletek forgalombahozatalának újabb szabályozása (47. sorsz.), amely a negyedik jelentés függelékébe 75. sorszám alatt felvett s fentebb már említett rendelettel az 1916. évi április hó 1. napjáig engedett általános vásárlási jogosultságot az 1916. évi január hó 23. napjával megszüntette és ezen naptól kezdve a vásárlást kizárólag a Hadi Termény-részvénytársaság é» a társaság bizományosai részére engedte meg ós egyúttal a mások által korábban kötött vételi ügyletek egy részét hatályon kívül helyezte. •' \
