Képviselőházi irományok, 1910. LIV. kötet • 1270-1323. sz.

Irományszámok - 1910-1322. A képviselőház közigazgatási és igazságügyi bizottságának együttes jelentése a háború esetére szóló kivételes hatalom igénybevételére vonatkozó 1269. számú, ötödik miniszterelnöki jelentés tárgyában

1322. szám. 319 bizottságok megalakításánál és gondoskodott arról, hogy ha a békéltető bizottság tanácsának megalakítása a tagok akadályoztatása miatt nehéz­ségekbe ütközik, az említett vitás kérdéseket a békéltető bizottság helyett az elsőfokú iparhatóság döntse el. 4. Az 1912 : LXVIII. t.-c. 10. §-a megengedi, hogy a hadiszolgáltatásul igénybevett fogatos jármű vagy állat birtokosa maga helyett helyettest állítson. A járművek és állatok birtokosai az ilyen helyettesekkel szemben rendszerint szerződéssel ellenszolgáltatásokra kötelezték magukat; ezek a szerződések azonban nem számolhattak a háború hosszú tartamával. Az e tárgyú szerződések nagy száma és szükségszerű hézagossága a gyakorlatban káros jogbizonytalanságra és ellentétes bírói határozatokra vezetett. Ezért az 1916 : IV. t-c. 5. § a felhatalmazta a minisztériumot arra, hogy rendelettel szabályozhassa egyfelől a hadi szolgáltatásokról szóló 1912 : LXVIII. t.-c 10. §-ában említett helyettes és másfelől a hadicélokra igénybevett fogatos jármű vagy állat birtokosa közötti jogviszonyt ós hogy a rendeletben meg­állapított szabályok hatályát kiterjeszthesse a helyettesítés iránt a rendelet életbelépése előtt létrejött szerződésekből keletkezett jogviszonyokra is. E felhatalmazással élve, bocsátotta ki a minisztérium rendeletét (16. sorsz.), a hadiszolgáltatásul igénybevett fogatos járművek és állatok birtokosai és az általuk állított helyettesek között kötött szerződések tárgyában. 5. A minisztérium a fennálló egyéb szerződéses viszonyok tekintetében is lehetőleg kerülte, hogy azokba kényszerrel belenyúljon s csak olyan esetek­ben 1 ett ily irányú kivételes intézkedéseket, amelyekben a háborús viszonyok nyomán beállott bonyodalmak ezt közérdekben megkívánták, vagy ahol a szerződési viszony megzavarása éppen a kormány valamely kivételes intéz­kedésének folyománya volt. Ily intézkedést (13. sorsz.) kellett tennie a minisztériumnak a sörfőző vállalatok és az önálló malátagyári vállalatok által sör, illetőleg maláta szállítása iránt kötött szerződések teljesítése tárgyában. Minthogy a sörfőző vállalatoknak és az önálló malátagyári vállalatoknak azokat az árpakósz­leteit, amelyek a részükre beszerelésre engedélyezett mennyiségek felerészét meghaladják, a kormány rendelettel közszükségleti célokra vette igénybe: megfelelő mértékben (felerészben) fel kellett menteni e vállalatokat azon köte­lezettségeik teljesítése alól, amelyeket a maguk részéről az illető termelési időszakban sörnek, illetőleg malátának szállítása iránt vállaltak. Ugyancsak közérdekből felhatalmazta (15. sorsz.) a minisztérium az igaz­ságügyminisztert, hogy abban az esetben, ha az országos büntető intézetek­ben ós a bírósági fogházakban letartóztatottakkal közérdekben (pl. mezőgaz­dasági munkák ellátása végett) rendelkezni kíván, úgy a maga részéről ezzel kapcsolatban ideiglenesen felfüggesztheti vagy korlátozhatja azokat a kötelezettségeket, amelyeket a letartóztatottak munkaerejének vállalkozók (munkabérlők) részére átengedése iránt kötött szerződésekben vállalt. Gon­doskodik a rendelet arról is, hogy a vállalkozó (munkabórlő) veszélyeztetett érdekeit a szerződés felmondása útján megóvhassa. 6. Az 1916 : IV. t.-c. 3. § a felhatalmazta a minisztériumot a többi közt arra, hogy a törvény által megszabott határidőknek a háborús események következtében történt be nem tarthatásából eredő joghátrányok elhárítása végett rendelettel kivételes szabályokat alapíthasson meg. Ily kivételes intézkedés szüksége merült fel a tengeri szabadhajózás előmozdítása végett alkotott 1907 : VI. törvénycikk alkalmazása körében (18. sorsz.). 7. A fatermékek értékesítésének megkönnyítése végett kimondotta (14.

Next

/
Oldalképek
Tartalom