Képviselőházi irományok, 1910. LIV. kötet • 1270-1323. sz.

Irományszámok - 1910-1313. A közoktatásügyi bizottság jelentése "a középiskolákról és azok tanárainak képesítéséről szóló 1883. évi XXX. t.-c. módosítása és az 1890. évi XXX. t.-c. hatályon kívül helyezése tárgyában" benyújtott 1281. számú törvényjavaslatról

284 1313. szám. 1313. szám. A közoktatásügyi bizottság jelentése „a középiskolákról és azok tanárainak képesítéséről szóló 1883. évi XXX. t.-c. módosítása és az 1890. évi XXX. t.-c. hatályon kívül helyezése tárgyában" benyújtott 1281. számú törvényjavaslatról. Tisztelt Képviselőház! Az 1883. évi XXX. t.-c. rendelkezése értelmében a görög nyelv helyett választható úgynevezett görögpótló tárgyak a lefolyt több mint negyed század alatt nem voltak középiskolai oktatásunk egészébe szervesen beilleszthetők. Heterogén természetű tárgyaknak konglomerátumát képezték csupán s nem tudtak olyan egységes művelődést nyújtani, mint amilyent a görög nyelvi és irodalmi oktatás a maga egynemű anyagával, fokozatosan haladó menetével s megállapodott módszerével nyújtott. Tanügyi körök egyhangú véleménye szerint ezeket a görögpótló tárgyakat jelen összetételükben a középiskolai oktatás kára nélkül a középiskolai tárgyak sorában megtartani tovább nem mutatkozott lehetségesnek. Nem mutatkozott másrészt kívánatosnak az sem, hogy az 1890. évi XXX. t.-c. alapgondolatát: a görög nyelvi ós irodalmi oktatásnak fakultativvá tótelét középiskolai oktatásunkban, elejtsük s épen ezért legmegfelelőbbnek mutatkozott az, hogy a görög nyelvet és irodalmat valamely modern' nyelvvel és irodalommal helyettesítsük azok számára, kik a görög nyelv és irodalom helyett szivesebben választanak más tantárgyat. Ilyen tantárgyakul ajánlkoznak a modern nyelvek: angol, francia és olasz, melyek tanulása s irodalmuknak megismerése alkalmas megadni azokat a művelődési elemeket, melyeket a görög nyelv és irodalom tanítása még mindég nyújtani képes. A közoktatási kormány nem hunyhatott azonban szemet az előtt a tény előtt sem, hogy hazánk számos vidékén a magyar nyelvet nem, vagy csak kevéssé értő nemzetiségek között a néppel való hivatalos érintkezés kívánatossá teszi, hogy ott működő tisztviselőink a nemzetiségi nyelvben bizonyos tájékozottságot és gyakorlottságot szerezzenek. Épen ezért célszerűnek mutatkozott a modern nyugoti nyelvek s azok irodalma mellett módot adni a hazai nemzetiségi nyelvek (román, szerb, tót) megtanulására is. Főleg a magyar közigazgatás, melynek legsűrűbb érintkezése van a néppel, oly vidékeken, ahol a népesség nagyrészének anyanyelve nem magyar, csak akkor