Képviselőházi irományok, 1910. LIV. kötet • 1270-1323. sz.

Irományszámok - 1910-1305. A pénzügyi bizottság jelentése "a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok kereseti adójáról szóló 1909. évi VIII. törvénycikk életbeléptetése tárgyában" benyujtott 1.294 számú törvényjavaslatról

1305. szám.. . 243 c) az 1883. évi VII. t.-c. 1. §-ában említett pénzintézetek valamelyikénél elhelyezett tőkéik után húzott és az idézett törvényben megállapított adóval megrovott kamatok összegének hetven százaléka; 4. más hazai s viszonosság esetén külföldi vállalatok részvényei vagy üzletrészei után élvezett osztalékok, ha az illető hazai vagy külföldi vállalat részvényeinek, vagy üzletrészeinek több mint egy ötöde az adóköteles vállalat tulajdonát képezi, vagy ha az illető hazai vagy külföldi vállalat részvényeinek illetve üzletrészeinek több mint 15°/o-a már az 1915-iki üzleti óv végén a vállalat tulajdonát képezte ós azóta állandóan a tulajdonában van; 8. az igazgatóság vagy felügyelő-bizottság tagjainak, úgyszintén a választmányi tagoknak és a napi biztosoknak ebbeli minőségükben bármely elnevezés szerint járó javadalma. 3- §• Az előző 2. §. 3. a) és b) pontjai értelmében megengedett levonásnak csak azzal a korlátozással van helye, hogy e levonás folytán a vállalat terhére a jelen törvény alapján az .1917—-1921. évekre legfeljebb 50°/o-kal

r azontúl pedig legfeljebb 30°/o-kal kisebb adó vethető ki annál az összegnél^ amely adó gyanánt kivetendő lenne, ha a szóbanforgó levonásoknak nem volna helye. A 2. §. 3. a) pontjában foglalt rendelkezések szempontjából úgy a betétek, mint az értékpapírok állaga az üzleti óv minden egyes napjának zárlata szerint mutatkozó átlag alapján veendő számba, az értékpapíroknál olyképen, hogy az átlag értékpapír-nemenként a névérték alapján számítandó ki s az így mutatkozó átlag értéke az üzleti óv utolsó tőzsdei árjegyzésének megfelelően állapítandó meg. 4. §. Az 1909. évi VIII. törvénycikk 20. §-a helyébe lép: Az adó kulcsa: a) ipari vállalatoknál és a szövetkezeteknél általában 10°/o, más vállalatoknál 12°/o, ha az adóköteles évi nyereség a vállalat saját tőkéjének tíz százalékát nem haladja meg; b) 12°/o, illetőleg 14°/o az adóköteles nyereség ama része után, amely a. vállalat saját tőkéjének tíz százalékánál nagyobb, de annak tizenöt százalékát meg nem haladja; c) 14°/o, illetőleg 16°/o az adóköteles nyereség ama része után, mely a vállalat saját tőkéjének tizenöt százalékánál nagyobb, de annak húsz százalékát meg nem haladja> d) 16°/o, illetőleg 18°/o az adóköteles nyereség ama része után, mely a vállalat saját tőkéjének húsz százalékánál nagyobb, de annak huszonöt százalékát meg nem haladja; e) 18°/o, illetőleg 20°/o az adóköteles nyereség ama része után, mely a vállalat saját tőkéjének huszonöt százalékát meghaladja. Saját tőke alatt a befizetett alaptőke ós — ide nem értve az életbiztosítási díjtartalékokat -— azok a mérlegszerű tartalék-alapok értendők, amelyek a vállalat kizárólagos tulajdonát alkotják és a részvénytársaságok új részvényeinek kibocsátásánál a névértéken felül befolyt összegekből, vagy már megadóztatott üzleti jövedelemből származnak. 31*