Képviselőházi irományok, 1910. LIV. kötet • 1270-1323. sz.
Irományszámok - 1910-1304. A pénzügyi bizottság jelentépse "a jövedelemadónak részleges életbeléptetéséről" (1291. számú), "a vagyonadóról" (1292. számú) és "az 1916. évre kivetett III. osztályú kereseti adóérvényének fentartásáról" (1293. számú) szóló törvényjavaslatok tárgyában
222 1304. szám. 11. §• Az 1909. évi X. t.-c. 26—61. §-ainak végrehajtásánál a következők szolgáljanak még zsinórmértékül: 1. Vallomást adni csak azok kötelesek, akiknek összjövedelme az adókivetést megelőző évben a 10.000 K-t meghaladta. 2. Az adókötelesek összeírását községekben és rendezett tanácsú városokban — az 1909. évi XI. t. c. 2. §-ában foglaltak szerint — a községi elöljáróság, illetőleg városi adóhivatal köteles ellátni. Mulasztás esetén az 1909. évi XI. t.-c. 102—104. §-aiban előírt megtorló eljárás alkalmazandó. 3. Az adókötelesek összeírását, az összeírás módozatát ós terjedelmét, illetőleg az adóösszeírási munkálatok ellátására vonatkozó eljárást a pónzügyminister rendeleti úton szabályozza. 4. Az adókivető bizottságok alakítása elmarad s az adó elsőfokú megállapítása tekintetében az 1909. évi X. t.-c. 55. §-a szerint alakítandó adófelszólamlási bizottság határoz, amelyre az 1909. évi X. t.-c. 44. §-ának rendelkezései is kiterjesztetnek. Az adófelszólamlási bizottságnak tagja lehet az is, aki nem tartozik a jövedelemadó fizetésére kötelezettek közé. Felhatalmaztatik a pénzügyminister, hogy az egyes vármegyei és városi törvényhatóságok területére nézve, a mutatkozó szükséghez képest, több adófelszólamlási bizottságot is alakíthasson és azoknak kerületét ós szókhelyét meghatározhassa. 5. Az adófelszólamlási bizottság határozata ellen minden egyes esetben a m. kir. közigazgatási bírósághoz intézendő panasz joga illeti meg úgy a kincstári képviselőt, mint a felet. A félnek panaszirata bélyegköteles. 6. Az 1909. évi X. t-c. 37—61. §-aiban foglalt rendelkezések egyedül ós kizárólag a jövedelemadóra vonatkoznak. 7. Az 1912. évi LIII. t.-c. 39. §-ának második bekezdésében foglalt és az 1909. évi X. t.-c. 36. §-át módosító rendelkezések hatályba lépnek. 8. Az 1909, évi X. t.-c. 49. §-a nem lép életbe és a szolgálati járandóságoknak elkülönített megállapítása és kezelése elmarad. 12. §. Az 1912. évi LIII. t.-c. 22. §-ának 3., 4. ós 5. pontjában foglalt rendelkezések s ezekkel kapcsolatosan az 1909. évi X. t.-c. 64. §-ának 1. pontjában foglalt az a rendelkezés: »vagy szolgálati illetmény éltnek, nyugellátásnak megszűnése, illetőleg a létminimumon alul való csökkenései — nem lépnek életbe. Az előző bekezdésben foglaltaknak megfelelőleg lép életbe az 1909. évi X. t.-c. 63. §-a is. 13. §. Az 1909. évi X. t.-c. 65. §-a helyébe lép: Ha az adóalanytól függetlenül bekövetkezett rendkívüli körülmények folytán a megállapított jövedelem évközben oly módon csökken, hogy az adónak behajtása a fél anyagi helyzetét lényegesen megrontaná, az apadást előidéző esetnek bekövetkeztével még nem esedékes adónak aránylagos része vagy annak teljes összege is kivételesen elengedhető. Az elengedésre irányuló folyamodványok az adóév őségéig a pénzügy-