Képviselőházi irományok, 1910. LIV. kötet • 1270-1323. sz.
Irományszámok - 1910-1291. Törvényjavaslat a jövedelemadónak részleges életbeléptetéséről
118 . 1291. szám. kozó, s a jelen javaslattal egyidejűleg előterjesztett törvényjavaslatok, továbbá, a hadi nyereségek megadóztatására vonatkozólag ugyancsak egyidejűleg előterjesztett törvényjavaslat törvényerőre emelkednek, az ez idő szerint kibocsátva levő hadi kölcsönkötvények kamatszükséglete az 1917. évi naptári évre fedezve lesz. A hadi nyereségadó azonban csak egyszeri bevételt biztosítván az államkincstár részére, önként értetődik, hogy az 1917. óv utáni időre, egyrészt a már kibocsátva levő hadi kölcsönkötvények kamatszükségletónek teljes fedezése, másrészt a háború folytán felmerülő további állandó terhek ellensúlyozása végett állami bevételeink további fokozásával fog kelleni foglalkoznunk, amely tekintetben önként érthetőleg elsősorban az állami üzemek tiszta hozadékának fejlesztésére fog kelleni 'különös gondot fordítanunk. Áttérve ezek után magára a jelen törvényjavaslat tárgyára, úgy hiszem, nem szorul bővebb indokolásra az, hogy amennyiben a háború folytán állami bevételeinket szükségképen szaporítanunk kell, úgy ezt az egyenes adók terén. elsősorban nem mai hozadékadórendszerünk további kiépítésével, hanem a hozadékadókkal szemben feltétlenül igazságosabb, mert a teherviselési képességgel jobban számoló jövedelemadónak adórendszerünkbe állandó jelleggel yaló tényleges bevezetésével kísérlem meg. Hogy a jövedelemadó behozatalával szemben hozadókadó-rendszerünk a maga teljes egészében, tehát az. általános jövedelmi pótadóval együtt is fentartandó, az a pénzügyi helyzetből szükségszerűen következik, de kétségtelen, hogy a jövedelemadó behozatala, különösen, ha sikerül az adó kivetésénél a tényleges jövedelmeket lehetőleg teljes mórtékben elérnünk, hozadékadórendszerünk nem egy aránytalanságát fogja, ha nem is teljesen megszüntetni, de lényegesen mérsékelni. Épen azért, hogy a jövedelemadó kivetése a viszonyokhoz képest lehetőleg tökéletesen legyen végrehajtható, de azért is, hogy a kisebb jövedelmekkel birok legalább is a háború alatt lehetőleg kíméltessenek, a jövedelemadót egyelőre csakis a 10.000 K-t meghaladó jövedelmekre nézve vélem életbeléptethetőnek; e jövedelmekre nézve azonban aggálytalanul, mert kétségtelen, hogy tekintve ama nagy erőfeszítéseket, amelyeket a polgárság minden rétege a háborúnak nemzetünk jövő fenmaradása érdekében oly nagy áldozatkészséggel tett és tesz, méltán elvárható mindazoktól, akiknek évi jövedelme 10.000 K-t meghalad, tehát viszonyainkhoz mérten már egy bizonyos jólétet biztosít, hogy esetleg egyéni szükségleteik némi megszorítása árán is fokozottabb mértékben részt vegyenek az állam szükségleteinek fedezésében. A törvényjavaslat szerkezetére vonatkozólag megjegyzem, hogy ebbe a~ javaslatba — a jövedelemadó anyagának könnyebb áttekinthetése végett — az 1914 : XLVI. törvénycikknek, továbbá az 1915 : XV. t.-c. 3. §-ának és az 1915 : XXI. t.-c. 7. §-ának egyébként változatlanul maradó rendelkezését is felvettem, mivel ezek a rendelkezések különben is az 1916. év végével hatályukat vesztik. Ezek után áttérek a javaslat egyes szakaszainak megokolására. Az 1. §-hoz. Annak a kimondásán felül, hogy mely jövedelmekre nézve léptettetik életbe a jövedelemadó, félreértések és zavarok kikerülése végett szükségesnek
