Képviselőházi irományok, 1910. LIV. kötet • 1270-1323. sz.
Irományszámok - 1910-1290. Törvényjavaslat a hadi nyereségadóról
1290. szám. 103 lyeknél az első üzleti év már hadi évnek tekintendő. Az ilyen vállalatoknál egyezően a törvényjavaslat 5. §-ának második bekezdésében foglalt rendelkezéssel, az összehasonlítás alapjául szolgáló békeév nyeresége helyett a saját tőkének 6°/o-a veendő. Végre tartalmazza ez a szakasz a vállalatok saját tőkéjének meghatározását, amely szerint saját tőke alatt a befizetett alaptőke és azok a mérlegszerű tartalékalapok értendők, amelyek a vállalat kizárólagos talajdonát alkotják és e részvénytársaságok új részvényeinek kibocsátásánál a névértéken íelül befolyt összegekből, vagy már megadóztatott üzleti jövedelemből származnak. Nem számítanak be tehát a saját tőkébe például a nyugdíjalapok, vagy az értékcsökkenési tartalékalapok. A 3. §-hoz. Azoknál a vállalatoknál, amelyeknek első hadi üzletévé 1914. év vége •előtt nyert befejezést, az 1. §-ban meghatározott három óv tulajdonkópen 4 üzleté vet érint. Nehogy ezek a többi vállalatokkal szemben e tekintetben hátrányba jussanak, e szakasz megfelelően gondoskodik arról, hogy ezeknél a vállalatoknál az utolsó (negyedik) óv csak akkor ós annyiban vétessék adóztatás alá, amennyiben az ezen üzleti év után megállapítható adó az első év hadi nyereségadóját meghaladja. A 4. §-hoz. A nyilvános számadásra kötelezett vállalatok évi nyereségének meghatározására vonatkozó e szakasznál a lehetőségig alkalmazkodni kívántam a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok és egyletek adójáról szóló 1875. évi XXIV. ós a bányaadóról szóló 1875. évi XXVII. t.-c. meghatározása szerinti nyereséghez. Hozzáadandónak vélem azonban a fenti törvények szerinti nyereséghez egyfelől az ingatlan vagyonból ós adómentes órtókpapirokból, továbbá bárminemű adómentes kamatokból, valamint az iparfejlesztésről szóló törvények alapján adómentesített üzemből származó azt a nyereséget, amely a vállalati adó kivetésénél mint adómentes lévonatott, másfelől pedig a,z illető évben gyűjtött titkos tartalékokat, amelyek a vállalati adó, illetve bányaadó megállapításánál szintén nem voltak adó alá vonandók. Miután a hadi nyereségadóval a háborús állapot alatt elért összes nyereségtöbbletet el óhajtjuk érni, csak természetes, hogy e többlet kiszámításánál a fentebb megjelölt forrásokból eredő nyereségeket, valamint a nyereségből származó, de ki nem mutatott tartalékokat figyelmen kívül hagyni nem lehet. Ami különösen a titkos tartalékokat illeti, — értve ezalatt a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok és egyletek minden olyan tényleges vagyonát, amely akár tényleg elért nyereségekből, akár a könyvszerü értékkel szemben beállott árfolyam- vagy értékemelkedésből vagy más forrásokból keletkezett és mérlegszerűen kimutatva nincs, — úgy e tekintetben megjegyzem, hogy amennyire kerülendőnek tartom az ilyen titkos tartalékoknak a rendes adók alá vonását, annyira szükségesnek tartom, hogy a jelenleg szóban forgó rendkívüli adó alapjánál ezek a titkos tartalékok is figyelembe vétessenek. Mert ezek figyelembe vétele nélkül a
