Képviselőházi irományok, 1910. LIV. kötet • 1270-1323. sz.

Irományszámok - 1910-1290. Törvényjavaslat a hadi nyereségadóról

1290. szám. 97 Norvégiában az 1915. évi augusztus 17-én kelt törvény intézkedik a háborús konjunktúrákból eredő többjövedelem megadóztatása iránt. E törvény szerint az 1915. július 1-ótől 1916. június 30-áig terjedő költségvetési óv alatt a háborús konjnnkturaadó fizetésére kötelesek: a) azok az adófizetők, akik az 1914/1915. évben legalább 10.000 K jövedelem után lettek megadózva. b) »Partreederei« elnevezésű társaságok, valamint azok a részvénytársaságok, melyek hajógazdaságot, halászatot űznek abban az esetben, ha 1914. évi nettó jövedelmük 10.000 K, vagy azon felüli volt. A részvénytársaságok általában, úgyszintén a »Patreederei« elnevezésű társaságok csak az esetben tartoznak ily adót fizetni, ha legutolsó számadási évük nettó jövedelme a befizetett részvénytőke 5°/o-át elérte, vagy meghaladta. Ha a többletjövedelem 2.000 K-án alól marad, adókivetésnek nincs helye. Az adóköteles többlet kiszámításánál alapul a háború előtti két évben élvezett adóköteles jövedelem átlaga és a háborús év eredménye szolgál és a kettő között a háborús év javára mutatkozó többjövedelem képezi az adóalapot. Az adó tétele : az első 5.000 K többlet után . . . .5 °/o, a következő 10.000 K többlet után. . 7'5°/o, » » 15.000 » » » . . 10 °/o, » 20.000 » » » . . 12 5°/o, az ezen felüli többlet után. . , . . 15 °/o. Angliában a fedezetlen háborús kiadások egy tekintélyes részét akarták a hadi nyereségadóból fedezni. Ezt az adót az összes kereskedelmi ós iparvállalatoknak, képviseleteknek és alkuszoknak (közvetítőknek) fizetniök kell abban az esetben, ha az 1914. évi szeptember 1-étől 1915. évi július 1-éig terjedő idő alatt elért jövedelmük az előző évek hasonló időszaka alatt volt jövedelmüknél több mint 100 fonttal (kb. 2.500 K-val) nagyobb volt. Az adó tétele a többletjövedelem 60°/o-a, az első 100 font azonban csak a rendes jövedelemadó tétele alá esik. A német birodalomban egy oly rendkívüli hadiadó behozatalára vonatkozó törvényjavaslat áll alkotmányos tárgyalás alatt, amely szerint a természetes személyek ezt az adót akkor fizetik, ha vagyonuk 1916. évi december 31-én, az előző kivetési időszak kezdetén volt állapottal szemben növekedést mutat, vagy ha csökkent is, de ez a csökkenés 10°/o-nál nem nagyobb ; a társulatok pedig akkor fizetik, ha a hadi üzleti évük eredményében a háború előtti üzleti évek átlagával szemben nyereségtöbblet mutatkozik. A természetes személyek adótételei: 1. a vagyonnövekedés után: a növekedés első 10.000 M-ja után 5°/o, a következő teljes vagy megkezdett 10.000 M után . . . . 10°/o, a következő teljes vagy megkezdett 10.000 M után . . ,. . 15°/o, a következő teljes vagy megkezdett 20.000 M után . . . . 20°/o, a következő teljes vagy megkezdett 50.000 M után ... . 25°/o, a következő teljes vagy megkezdett 100.000 M után .... 30°/o, ! Képv. iromány. 1910—1915. LIV. kötet. 13