Képviselőházi irományok, 1910. LIII. kötet • 1969. sz.
Irományszámok - 1910-1269. A m. kir. ministerelnök ötödik jelentése, a háború esetére szóló kivételes hatalom igénybevételéről
90 49. A m. kir. ministeriumnak 371/1916. M. E. számú rendelete, némely gabonaés lisztkészletnek ujabb bejelentéséről és forgalombahozataluk ujabb szabályozásáról. A m. kir. ministerium a háború esetére- szóló kivételes intézkedésekről alkotott törvényes rendelkezések alapján a következőket rendeli: ' ;;. ' '; 1. §.22) % .' Minden malomvállalat ós pedig a kereskedelmi őrléssel foglalkozó malom válla] átok épúgy, mint a vámőrlő malomvállalatok, továbbá a gabonát vagy lisztet élelmicikké feldolgozó ipari vállalatok (kenyérgyárak, sütők, pékek, cukrászok, száraz sütemény-, kétszersült- és hasonló gyárak, valamint tészta- és tarhonyagyárak és minden ilynemű vállalat), úgyszintén gabona- és lisztkereskedők, valamint általában — a termelőket kivéve — mindazok, akik gabonát vagy lisztet forgalombahozatal céljára tartanak birtokukban, kötelesek a birtokukban levő akár saját tulajdonukban álló, akár más részére őrzött vagy birtokukban még nem levő, de akár maguk, akár más részére kötés útján biztosított búza-, rozs-, kétszeres-, árpa, zab-és tengerikészleteket, az említett gabonaneműekből előállított lisztkészleteket, továbbá őrlés, zúzás, hántolás stb. által előállított egyéb termékeket és hulladékokat, amelyek nem esnek a korpa forgalomba bocsátásának szabályozásáról 2.966. 1915. M. E. szám alatt kiadott rendelet alá, — tekintet nélkül a készlet tárolásának helyére — az 1916, évi február hó 1. napján volt állapot szerint legkésőbb 1916. évi február hó 8. napjáig a Hadi Termény-részvénytársaságnak (Budapesten, V., Nádor-utca 9.) bejelenteni. A bejelentést írásban kell megtenni és pedig a jelen rendelethez mellékelt mintának megfelelően. 2. §. ; • v ; ' •: Vámőrlő malomvállalatok, amelyek kizárólag az őröltető félnek házi és gazdasági szükségletére őrölnek, az őrlésért, darálásért, zúzásért stb. járó ós nem pénzben fizetett vámot (őrlési díjat) a jelen rendelet életbelépésétől kezdve az őrlésre hozott gabonaneműből (búza, rozs, kétszeres, árpa, zab, tengeri) csak természetben, nem pedig liszt állapotban vehetik ki. A vámul szedett gabonából a malomvállalat birtokosa csak a fennálló rendelkezések szerint számítandó saját házi és gazdasági szükségletének megfelelő mennyiséggel rendelkezhetik, a felesleget pedig a jelen rendeletben meghatározott célra (3. §.) feldolgozatlan állapotban megőrizni köteles. Az első bekezdésben foglalt rendelkezések kiterjednek az egyéb malomvállalatok által végzett mindennemű őrlésre is, amennyiben az őrlés díját (a vámot) nem pénzben szedik. A vámőrlő malomvállalatok épúgy, mint a kereskedelmi őrléssel foglalkozó malomvállalatok kötelesek az 1916. évi február hó 1. napja után végzett vámőrlésből eredő gabonakészleteiket 1916. évi február hó 19. napjától ') Lásd a 61. sorszám alatt közölt rendelet 3. §-át is.
