Képviselőházi irományok, 1910. LIII. kötet • 1969. sz.

Irományszámok - 1910-1269. A m. kir. ministerelnök ötödik jelentése, a háború esetére szóló kivételes hatalom igénybevételéről

193 rendelet 3. §-a alapján (1. a Budapesti Közlönynek 1915. évi december hó 10. napján megjelent 285. számában) nyert engedéiylyel a kendermagra megállapított legmagasabb árnál nagyobb áron vásárolt vetőmagot ad, az ilyen vetőmagért a földmívelésügyi minister által megállapítandó árt számíthatja fel. 4. §.66) Amennyiben a jelen rendelet hatálybalépése idejében fennálló kenderkórótermelési szerződésnek az 1916. évre való felfüggesztése vagy a termelési terület korlátozása kedvezőtlen kendertermelési viszonyok miatt akár a termelőre, akár a szerződő vállalatra nézve indokolt, az 5. §. értelmében megalakítandó szakértő bizottság a felek bármelyikének kérelmére a szerződésnek az 1916. évre való felfüggesztését, illetőleg a termelési terület korlátozását mondhatja ki. Az erre vonatkozó kérelmet legkésőbb az 1916. évi március hó 31. napjáig bezárólag a budapesti kir. törvényszék elnökénél kell előterjeszteni. 5. §.^) A 4 §-ban említett szakértő bizottság az elnökön kívül két tagból áll. Egyik tagját az Országos Magyar Gazdasági Egyesület, másik tagját pedig a Magyar textil- és textilvegyószeti iparosok országos egyesülete küldi ki, az elnököt pedig az elnöki tisztre a földmívelésügyi minister áltál kijelölt szakértők sorából a budapesti kir. törvényszék elnöke nevezi ki. A bizottság a kérelmezőt és a másik szerződő felet a kérelem tárgyalására meghívja és a kérelem tárgyában — mindkét fél távollétében is — az összes körülmények gondos mórlegelése alapján végérvényesen dönt. A bizottság szótöbbséggel határoz; megállapítása a feleket és a bíróságot köti. A bizottság határozatát Írásba foglalja és a feleknek kiadja. A felmerült eljárási költségeket a budapesti kir. törvényszék állapítja meg. Ezek a költségek a kérelmező felet terhelik. 6. §• Aki a jelen rendelet rendelkezéseit megszegi vagy megszegésüknél közreműködik, az, amennyiben cselekménye súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, kihágást követ el s két hónapig terjedhető elzárással és hatszáz koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. E kihágás miatt az eljárás a közigazgatási hatóságnak mint rendőri büntetőbíróságnak, a székesfővárosi államrendőrség működési területén pedig a m. kir. államrendőrségnek hatáskörébe tartozik. 7. §. Ez a rendelet kihirdetésének napján lép életbe. Horvát-Szlavonországokban a jelen rendelet 1—3. és 6. §-ainak megfelelő szabályok megállapítása iránt a bán intézkedik. Egyebekben e rendelet hatálya HorvátSzlavonországokra nem terjed ki. Budapest, 1916. évi február hó 26-án. Gróf Tisza István s. k., m. kir. ministcrélnök. 66

) Lásd a 101. sorszám alatt közölt rendelet 2. §-át is. 67

) Lásd a 102. sorszám alatt közölt rendeletet is. Képv. iromány. 1910—1915. LIII. kötet. 2f>