Képviselőházi irományok, 1910. LII. kötet • 1256-1268., CCLIX-CCLXXXIV. sz.

Irományszámok - 1910-1265. A zárszámadás-vizsgáló bizottság jelentése az 1914. év első feléről szerkesztett állami zárszámadásról és a m. kir. legfőbb állami számvevőszéknek arra vonatkozó jelentéséről

66 1265. szám. irányzat nélküli bevétel, másrészt mint előirányzat nélküli kiadás elszámolva. A sótermelésre fordított 315 ezer K túlkiadást az összes üzemi anyagok árának emelkedése, valamint az 1913. évi árvízkatasztrófa okozta károk folytán szükségessé vált helyreállítási munkálatoknak az 1914. óv első felében felmerült költségei idézték elő. Az országos büntetőintézeteknél a túlkiadás 237 ezer K, amely az egyes intézetek épületeinél szükségessé vá]t nagyobbszabású helyreállítási munkálatok és a budapesti gyűjtőfogházban elhelyezett fiatalkorúak élelmezési és ruházati szükségletének e címnél történt elszámolása következtében állott elő. A büntetéspénzek országos alapjánál 233 ezer K-t tesz a kiadási többlet, amelyet a szamosujvári országos fegyintézetnek javítóintézetté való átalakításából kifolyólag még esedékes vógjárandóságok ós a még hiányzó felszerelési tárgyaknak beszerzési költségei idéztek elő. A rendkivüli kezelés átmeneti részébén a pénzügyi tárcánál elszámolt állami előlegeknél 6-816 millió K-t utalványozott a kormány előirányzat nélkül, amiből a vármegyei háztartási és útalapok hiányainak ideiglenes fedezésére 6545 millió K, a különböző községekben az elemi károk által sújtott lakosok felsegélyezósére 247 ezer K esik. A földmívelésügyi ministeri kirendeltségeknél ki kell emelnünk azon 733 ezer K előirányzat nélküli kiadást, amely az 1914. év elején beállott élelmiszer- ós takarmány hiány enyhítésére, valamint azon 1-560 millió K előirányzat nélküli kiadást, amely az 1914. évi tavaszi vetőmag beszerzési és kiosztási költségeire fordíttatott. A pénzverés és fémbeváltásnál jelentkező 1-763 millió K túlkiadás az előirányzottnál nagyobb mennyiségű fémbeszerzósből, illetőleg a pénzverésnél fenmaradó nagyobb bevételi többletnek a valutarendezés céljaira való átutalásából állott elő. Az állami vasgyáraknál 1-099 millió K előirányzat nélküli kiadás jelentkezik, amelyből 99 ezer K a rozsnyó-rudnai, a csetneki és az ormóspus^tai szénbányák feltárására, valamint a rozsnyói bányafeltárások gyorsítására, 1 millió K pedig a ruszkatői falepároló részvénytársaság tőkefelemelése alkalmából vásárolt részvényekre esik. A színművészeti kiadásoknál az előirányzattal szemben 152 ezer K többköltség merült fel, ez a többköltség a nemzeti színháznál mutatkozó hiányok pótlására előirányzott összeg elégtelensége következtében állott elő, 326 ezer K pedig mint előirányzat nélküli kiadás a m. kir. operaház 1912/1913. évadjában felmerült zárszámadási hiányok pótlására fordíttatott. A gazdasági felügyelőségek, állattenyésztés és tejgazdaság címénél 370 ezer K előirányzat nélküli kiadás utalványoztatott. A kőbányai sertéshizlaló telepnek 1915. óv tavaszán tervbe vett megszüntetése folytán még idejében gondoskodni kellett egy új központi sertéshizlaló telep létesítéséről s így egyenesen állami érdek volt, hogy az ezen célra alakult részvénytársaság 1-500 millió K névértékű részvény jegyzésével támogattassók; a most utalványozott 370 ezer K a már 1913. évben jegyzett 1-130 millió K-nak az említett összegre való kiegészítésére szolgált. A földgáz-, petróleum- és káliumsókutatásnál összesen 326 ezer K túlkiadás merült fel, ebből előirányzat nélküli kiadásként kőolajfurás folytatására állami segély gyanánt 25 ezer K, a földgáz országos kihasználásának tanulmányozására alakult, de féloszlatott szindikátus készpénzkiadásainak megtérítése címén ugyancsak előirányzat nélküli kiadásként 300 ezer K lett utalványozva. A rendkivüli kezelés beruházási részében a legjelentősebb többletet mutatják a m. kir. államvasutak 2'769 millió K-val, amely kiadási többlet azonban az érdekeltek befizetéseiből megfelelő bevétellel ellensúlyozva van; ezen többletből állomások és vágányok építésére és bővítésére 34 ezer K, csatla-