Képviselőházi irományok, 1910. LII. kötet • 1256-1268., CCLIX-CCLXXXIV. sz.

Irományszámok - 1910-1265. A zárszámadás-vizsgáló bizottság jelentése az 1914. év első feléről szerkesztett állami zárszámadásról és a m. kir. legfőbb állami számvevőszéknek arra vonatkozó jelentéséről

64 1265. szám. években utalványozott kiadások átlagának felével, vagyis 829 476 millió K-val, az eredmény az, hogy itt is emelkedés van 148-844 millió K-val. A rendkívüli kezelés átmeneti kiadásainak alakulása az 1914. év elsőfelében is kedvezőtlen, amennyiben az átmeneti kiadások ezen félévben 338 749 millió K-t tettek, szemben az 1910—1913. évek idevágó eredményeivel, amikor is ezek a kiadások a vonatkozó zárszámadásokban 324*575,. 94-023, 150-482 és 305-393 millió K-val szerepeltek. A beruházási kiadások az utóbbi években következőkép alakultak : Elöiratott a »Beruházások« alosztályán: Ebből értékgyarapodással ellensúlyozva van az ingatlan vagyon leltárában: 1910-ben . . . 144-679 millió K. 128-571 millió K. 1911-ben . . . 173-258 » » 155-221 » » 1912-ben . . . 241-535 » » 219-928 » » 1913-ban '. . . 268-599 » » 242-644 » » 1914: I. félévben 130-631 » » 117-418 » » Látnivaló, hogy az 1914. év első felében igen tekintélyes összeget fordított a kormány as ingatlan vagyon számlájának növelésére. A rendkívüli bevételek kezelése a többször hivatkozott öt időszak alatt volt: 1910-ben 532-218 millió K, 1911-ben 128-091 millió K, 1912-ben 151-605 millió K, 1913-ban 709-914 millió K ós 1914. óv első felében 466345 millió K. Előfordultak tekintélyes megtakarítások is, amelyeknek egybevetéséből állnak elő a tiszta hiteltúllópések s illetve a tiszta hitelmegtakarítás. A tiszta hiteltúllépés, mint fentebb láttuk, a rendes kiadásoknál 42 413 millió K-t, az átmeneti kiadásoknál 11-306 millió K-t és a beruházásoknál 3'132 millió K-t tett, mert a túlkiadások és az előirányzat nélküli kiadások bruttó öszszege a rendes kezelésben 77'303 millió K-t, az átmeneti kezelésben 13*974 millió K-t ós a beruházásoknál 3-896 millió K-t tett, amivel szemben viszont más ágazatoknál a rendes kezelésben 34-890 millió K, az átmeneti kezelésben 2'668 millió K ós a beruházásoknál 764 ezer K megtakarítás volt. A bizottság a hiteleltérések nagyobb tételeit és főbb okait a következőkben jelenti be a Háznak: A rendes kezelésben a legnagyobb összegű hiteleltérést az állami vasutak tüntetik fel 25-756 millió K-val, aminek oka főképen az, hogy a lebonyolított nagyobb forgalom természetszerűleg a kiadások emelkedését is maga után vonta. Ehhez járultak azonban a kereskedelemügyi minister indokolásában részletezett egyéb okok ós körülmények is, amelyekből folyólag — csak a nagyobb tételeket említve — a napibéreseknól 3-113 millió K, a nyugdíjintézet és betegsegélyző pénztárhoz való hozzájárulásnál 2-760 millió K, a ruhailletmények és természetben való adományoknál 626 ezer K, a vonatkísérő- és,mozdonyszemélyzet kilométer- ós órapénzeinól 380 ezer K, a havi és napidíjasoknál 228_ezer K, az egyéb dologi kiadásoknál 988 ezer K, a vontatási szolgálatnál 2-330 millió K, a forgalmi eszközök fentartásánál selejtezésénél és beszerzésénél 1-246 millió K, az anyagszertári szolgálatnál 1110 millió K, az állomási szolgálatnál 746 ezer K, a vasútvonalak és pályaudvarok üzletvitele és használatáért, valamint a forgalmi eszközök használatáért fizetendő összegeknél 431 ezer K, a műhelyi szolgálatnál 251 ezer K, a vonatkisérétnél 225.000 K, az elemi események ós balesetek által okozott kiadásoknál 2-248 millió K, az elemi események és balesetek által a forgalmi eszközökön okozott