Képviselőházi irományok, 1910. LII. kötet • 1256-1268., CCLIX-CCLXXXIV. sz.

Irományszámok - 1910-1268. A kereskedelemügyi m. kir. minister jelentése az országgyűléshez a somorja-uszori helyi érdekű vasút engedélyezése tárgyában

174 1268. szám. vágányzat meghosszabbításának akadályul ne szolgáljanak vagy veszélyt ne képezhessenek, továbbá, hogy azok közegészségügyi, közrendészeti és mező­gazdasági szempontból kifogás alá ne essenek. Nem szabad anyaglerakási helyeket* akként elrendezni és az anyaglerakást olyképen eszközölni, hogy azáltal a pályának hóval vagy futóhomokkal való befúvása előidéztessék vagy fokoztassék. Az anyagárkök és egyéb anyagnyerósi helyek mindenütt ott, ahol az lehetséges ós szükséges, megfelelő mérvben ós módon víztelení­tendők lesznek — olyképen azonban, hogy ezáltal káros vízfolyások ne keletkezhessenek és általában más érdekek sérelmet ne szenvedhessenek. A töltés lába ós az esetenként mellette nyitandó anyagárok közt legalább O80 méter széles padka hagyandó ós ugyanily szólesnek kell lennie a ki­sajátítási vódszalagnak is. A magyar királyi államvasutaknál alkalmazott elhatárolási szabályzatnak érvényessége ezen helyi érdekű vasútra is kiterjesztetik. Az elhatárolás a vasút üzemét kezelő vasút igazgatóságának közegeivel együttesen, még a hitelesítési eljárás előtt megvizsgálandó és az ezen eljárás alkalmával az elhatárolási szabályzat alapján megállapított hiányok az építés terhére megszüntetendők. Szálas- vagy csemeteerdőket átmetsző vagy érintő pályarészek mentén azok a védszalagok, amelyeken biztonsági tekintetekből az erdő kiirtandó, az előbb említett elhatárolási szabályzatban előírt szélességben beváltandók, illetőleg kisajátítandók és mint pályatulajdon elhatárolandók. Ezen beváltás, illetőleg kisajátítás csak abban az esetben mellőzhető, ha a szabályszerű védszalagok területére nézve az illető erdőbirtokosoktól jogérvónyesen ki­állított és úgy a központi, mint a vidéki telekkönyvben a vasút javára bekebelezendő szolgalmi nyilatkozatok szereztetnek be, amelyek értelmé­ben a védszalagok területének be nem ültetése, illetőleg be nem iasítása, valamint cserje- és bokornövényektől menten tartása örök időkre bizto­síttatik. Csuszamlások vagy más természetű deformációk meggátlása és megszün­tetése céljából úgy töltéseknél, mint bevágásoknál megfelelő óvintézkedések, valamint a szükséges vízmentesítési és biztosítási munkák alkalmazandók. Előreláthatólag csuszamlásra vagy másnemű deformációra hajlandó terepen a szükségesnek mutatkozó teljesítmények még a földmunkák megkezdése, illetőleg általában a terep és talaj egyensúlyának megbolygatása előtt, egyéb­ként pedig az építés közben vagy a műszaki felülvizsgálat, esetleg pedig a műszaki utófelülvizsgálat eredménye alapján megállapítandó módon és terje­delemben hajtandók végre. Ár-, illetve belvízterületeken átvonuló töltéseknél a pályaszín legalább O80 méterrel a legmagasabb ár-, illetőleg belvízállás felett tartandó. Min­denütt ott, ahol azt a helyi viszonyok és körülmények bármi oknál fogva megkövetelik, a pályatest és tartozókai — az építés közben vagy a műszaki felülvizsgálatnál, vagy pedig a műszaki utó felülvizsgálat eredménye alapján megállapítandó módon ós terjedelemben — biztosítandók. A hó- vagy futóhomokbefúvásnak különösen és nagyobb mértékben kitett vonalrészeken a befúvás meggátlására szükségesnek mutatkozó muukák és egyéb védő intézkedések a pálya, építése közben vagy műszaki felülvizs­gálatánál, vagy pedig a műszaki utófelülvizsgálat, vagy későbbi tapaszta­latok eredménye alapján fognak megállapíttatni és az építési tőkéből kihasí­tott külön rendeltetésű tartalékalap terhére elrendeltetni. A műtárgyak tartószerkezeteinek alsó éle és a legnagyobb ár-, illetőleg

Next

/
Oldalképek
Tartalom