Képviselőházi irományok, 1910. LII. kötet • 1256-1268., CCLIX-CCLXXXIV. sz.

Irományszámok - 1910-1268. A kereskedelemügyi m. kir. minister jelentése az országgyűléshez a somorja-uszori helyi érdekű vasút engedélyezése tárgyában

1268. szám. 169 nevezett minister részéről az alapszabályokban, valamint a címletek ós szelvényeik mintáinak tervezetében kívánt módosítások feltétlenül foganatosítandók. Az alapszabályokba mindenesetre felveendő, hogy az évenkénti tisztajövedelemnek egy meghatározott minimális százaléka a jelen engedélyokirat 7. §-a szerint az építési tőkéből kihasított tartalékalap növelésére fordíttassék. Felveendő továbbá az is, hogy azon esetre, ha az alább megállapított engedélytartam alatt jövedelem hiánya miatt az összes részvények törleszti) etők nem lennének, a törlesztetlenül maradt részvények tulajdonosai részvényeiknek beváltását, vagy e címen bárminemű kárpótlást az államtól nem igényelhetnek. A társaság szókhelye Somorja, esetleg Budapest s hivatalos ügykezelési nyelve kizárólag a magyar. 22. §. A jelen engedély tartama a fenti 2. §-ban idézett ideiglenes vasútengedólyezósi szabály 9. §. a) pontja alatt kimondott oltalommal és az 1880. évi XXXI. törvénycikk 2. §-a, illetve az 1888. évi IV. törvénycikk 2. §-ának b)' és c) pontjai szerint az állam részére biztosított megváltási jog épségben tartásával a jelen engedélyokirat kelte napjától számítandó egymásután következő 90 évben állapíttatik meg. Ezen 90 év leteltével a vasút és annak összes tartozókai ingyen és tehermentesen mennek át a magyar állam tulajdonába és szabad haszonélvezetébe, illetve engedélyes vagy jogutódjai ezen vasútat teljes jókarban, ingyen és tehermentesen tartoznak az államnak átadni. A pálya engedélyének és üzletének átruházása, valamint a pálya és tartozékainak függő kölcsönökkel való jelzálogi megterhéltetése tekintetében az 1888. évi IV. törvénycikk 2. § ának a) pontja, illetőleg az ezen törvény 10. §-ában foglalt határozatok irányadók. Az 1880. évi XXXI. törvénycikk 2. §-ában és az 1888. évi IV. törvénycikk 2. §-ának b) ós c) pontjaiban előirt megváltás esetében a megváltás módozatai tekintetében ugyancsak az idézett törvénycikkek határozatai irányadók. Mindkét esetben átveszi a magyar állam saját tulajdonába, birtokába ós haszonélvezetébe a pálya területét és földjót, a föld- és műmunkálatokat, a fel- és alépítményeket minden hozzátartozókkal, úgymint forgalmi eszközökkel, pályaudvarokkal, fel- és lerakodóhelyekkel, a vasút üzletéhez tartozó épületekkel, az indulási s érkezési helyeken levő őr- és feivigyázóházakkal, távírda, távbeszélő és villamos jelzőberendezésekkel, minden felszerelvényekkel, ingó és ingatlanokkal egyetemben, valamint a 7. §-ban megjelölt rendes és külön tartalékalapoknak az átvétel idejében fennálló vagyonát, ellenben az engedélyes vagy jogutódai megtartják az általuk folytatott üzlet alatt jövedelmi fölöslegeikből alkotott netáni tartalékalapot és a künnlevő cselekvő követeléseket, valamint azon építkezéseket, amelyek megszerzésére vagy előállítására a kormány által azon határozott hozzáadással hatalmaztattak fel, hogy azok a vaspályának semmi tartozókát képezni nem fogják, Képv. iromány. 1910—1915. LII. kötet. 22