Képviselőházi irományok, 1910. LII. kötet • 1256-1268., CCLIX-CCLXXXIV. sz.

Irományszámok - 1910-1267. A Magyarország és Horvát-Szlavon- s Dalmátországok kisebb egyesítet címerének megállapítása céljából kiküldött magyar országos bizottság jelentése

130 1267. szám. a bizottságok elé utalt kérdés tekintetében szóbeli megegyezés céljából közös ülés tartassák. A magyar országos bizottság, amidőn az átiratban megérintett egyéb kérdésekre nézve kijelentette, hogy maga is osztva a közlött átiratban hangsúlyozott azon felfogást, hogy miután a bizottságok körülírt megbízással lettek kiküldve, ezek a kérdések a megbeszélés keretébe be nem vonhatók s így ezekre kiterjeszkedni nem óhajt: a szóbeli megbeszélés iránt tett javaslathoz hozzájárult s a Horvát-Sziavon- és Dalmátországok országgyűlése által kiküldött országos bizottságot e célból együttes ülésre meghívta, megállapodván abban, hogy miután a kérdés Horvát-Sziavouországok részéről vettetett fel, a megbeszélés alapjául szolgáló módozat előterjesztését ezen részről várja s ennek megtörténtóig a kérdés érdemébe a maga részérői nem bocsátkozik. A kiküldött bizottságok együttes ülésre jővén össze, elhatározták, hogy a megbeszélések bizalmas értekezlet formájában történjenek s csak a létesült megállapodások terjesztessenek az együttes bizottság elhatározása alá. A bizalmas megbeszélések során a magyar országos bizottság tagjai is magukévá tették a Horvát-Szia von- és Dalmátországok országgyűlése által kiküldött országos bizottság tagjainak azon álláspontját, hogy a kérdés megoldása céljából az 1868. évi XXX. t.-c. 62. §-a oly irányú kiegészítést igényel, mely az ezen szakaszban lefektetett elv fentartásával lehetővé teszi az osztrák-magyar monarchia közös intézményeinek használatára egy olyan kisebb egyesített címer megállapítását, melynek összeállítása nem ütközik legyőzhetetlen nehézségekbe. Ezen megállapodás az együttes bizottság részéről határozattá emeltetett s a megállapodás alapján készítendő törvényjavaslattervezet megszövegezésére egy 6 tagból álló albizottság küldetett ki, mely felerészben a magyar országos bizottság tagjaiból, felerészben pedig a Horvát-Szia von- ós Dalmátországok részéről kiküldött országos bizottság tagjai sorából lett megválasztva. A kiküldött albizottság a törvénytervezet szövegére nézve megegyezvén, a megállapított szöveget az együttes bizottság ülése elé terjesztette, mely azt a maga részéről is elfogadva, kijelentette, hogy az egyetértéssel létesült törvényjavaslat lesz a kiküldött országos bizottságok részéről külön-külön saját országgyűléseiknek további alkotmányos tárgyalás végett előterjesztendő. A magyar országos bizottság a maga részéről elhatározva a közös egyetértéssel létesült törvényjavaslatot a magyar országgyűlés elé terjeszteni, ezzel megoldottnak tekintette azt a feladatot, melyre megbízatása kiterjedt. Amidőn tehát az ide csatolt törvényjavaslatot a tisztelt háznak bemutatjuk, kérjük, hogy azt úgy általánosságban, mint részleteiben elfogadni méltóztassék Miután a tárgyalások folyamán üzenetváltások nem történtek s így azok a szempontok, amelyek bennünket irányítottak, a mellékelt iratokban nem nyernek kifejezést: szükségét látjuk annak, hogy elfoglalt álláspontunk indító okait röviden összefoglalva a következőkben terjesszük elo. A kiindulási pontot részünkről az képezte, hogy minden olyan kérdés elbírálásánál, mely a Horvát-Sziavon- és Dalmátországokkal való kapcsolatot érinti: az alapot az 1868 : XXX. törvénycikk szolgáltatja. Eme törvénycikk 62. §-a kimondja, hogy a magyar korona országai közös ügyeinek jelvénye: Magyarország s Horvát-Szia von- és Dalmátországok egyesített címerei. Kimondja ugyanezen törvénycikk azt is, hogy mindazon ügyek, amelyek egyfelől Ausztria, másfelől Magyarország között közös ügyet