Képviselőházi irományok, 1910. LII. kötet • 1256-1268., CCLIX-CCLXXXIV. sz.

Irományszámok - 1910-1266. A kereskedelemügyi m. kir. minister jelentése az országgyüléshez a zabok-stubicai helyi érdekű vasút enedélyezésének megtörténtéről

1266. szám. 103 5. §. A vasút kiépítése és üzlete cólj cWXct cl kisajátítási jog az 1881. évi XLI. törvénycikk értelmében ezennel engedélyeztetik. Engedélyesek a kisajátítási és kártalanítási ügyeket, utóbbiakat annyiban, amennyiben a bírói útra nem tereitettek volna, a jelen engedélyokirat 10. §-ában foglalt jogkövetkezmények terhe alatt rendezni tartoznak. 6. §. A Csáktornya—zágrábi (zagoriai) vasút Zabok—Krapinske—Toplice állomásához való csatlakozás, az ennek folytán szükséges új építkezések és át- alakítások eszközlése, valamint a csatlakozási állomásnak közös használata és a Csáktornya—zágrábi helyi érdekű vasút Zabok—Krapinske—Toplice állomása és a vasút 260/261. szelvényei közti vonalrésznek együttes (póage) használata iránt engedélyesek a magyar királyi államvasutak igazgatóságával a kereskedelemügyi magyar királyi minister előző jóváhagyásának fentartása mellett egyezségre lépni kötelesek. A csatlakozás, illetve közös használatra való berendezés folytán a csatlakozási közös állomáson szükségessé váló új építkezések és átalakítások költségeit engedélyesek az új építési tőkéből fedezni tartoznak. Más pályákkal csatlakozási szerződéseket, nemkülönben az állomások vagy egyes csatlakozó vonalrószek közös vagj^ együttes (póagejog) használatára, végül egyes iparvágányoknak a pályán való átvezetésére vonatkozó szerződóseket engedélyesek csakis a kereskedelemügyi magyar királyi ministertől előzetesen kieszközölt engedély alapján köthetnek; viszont azonban kötelesek engedélyesek más pályákkal ilynemű szerződésekre lépni, ha azoknak az engedélyesek vasútjához való csatlakozása, illetve a csatlakozási állomások vagy vonalrészek közös vagy együttes (péagejog) használata, végül az iparvágányoknak az engedélyes vasút ján való átvezetése akár engedély okiratilag, akár a kereskedelemügyi magyar királyi minister külön engedélyével biztosíttatott. Amennyiben pedig úgy ezekre nézve, mint a kocsikölcsönzós és minden ezekért járó kárpótlás tárgyában az illető vasúti vállalatok között egyezmény létre nem jöhetne, a feltételeket a kereskedelemügyi magyar királyi minister fogja rendeleti úton az érdekelt felekre nézve kötelezőleg megállapítani. 7. §• Az engedélyezett vasút megépítéséhez és üzleti megfelelő berendezéséhez szükséges tényleges tőke 1,391.000 K, azaz: egymillióháromszázkilencvenegyezer koronában állapütatik meg, mely tőkéből forgalmi eszközök beszerzésére engedélyesek 93.000 koronát tartoznak fordítani. Az ezen tényleges tőkének beszerzésére szükséges névleges összeget (alaptőke) a kereskedelemügyi magyar királyi minister a magyar királyi pénzügyministerrel egyetértőleg állapítja meg. Ugyancsak a tényleges tőkéből 10.000 korona kihasítandó és készpénzben,, mint tartalék külön kezelendő. A tényleges tőkéből további 5.000 korona — az engedélyezési tárgya-