Képviselőházi irományok, 1910. LI. kötet • 1219-1255. sz.

Irományszámok - 1910-1232. A képviselőház igazságügyi bizottságának jelentése a csődön kívüli kényszeregyességről és a csődtörvény egyes rendelkezéseinek módosításáról szóló 1209. sz. törvényjavaslat tárgyában

80 1232. szám 1232. szám. A képviselőház igazságügyi bizottságának jelentése a csődön kívüli kényszeregyességről és a csődtörvény egyes rendelkezéseinek módosításárót szóló 1209. sz. törvényjavaslat tárgyában. Tisztelt Képviselőház! A bizottság helyesléssel vette tudomásul, hogy a m. kir. minisztérium a csődön kívüli kényszeregyesség intézményét, amellyel több külföldi állam­ban általánosan elismert sikereket értek el, a háború esetére szóló kivételes intézkedésekről alkotott törvényekben kapott felhatalmazás alapján kiadott rendelettel nálunk is életbeléptette. Ez az intézmény hozzá fog járulni ahhoz, hogy a háború által előidézett gazdasági nehézségek ne vezessenek egyes exisztenoiáknak tönkretételóre és a csődeljárással kapcsolatos bajokra Minthogy a csődön kívüli kényszeregyesség intézményére nem átmeneti­leg, hanem a háború befejezése után is állandóan szükség lesz, nem volna indokolt, hogy ez a szabályozás a kivételes hatalom megszűnésével hatályát vesztené. Ez teszi indokolttá a törvényhozási felhatalmazást, amelynek alap­ján a kényszeregyesség a törvényhozás további rendelkezésóig a kivételes hatalom megszűnte után is rendeleti úton nyerhet szabályozást. A rendeleti úton való szabályozás lehetővé fogja tenni, hogy abban az esetben, ha ennek az új intézménynek gyakorlati alkalmazásában a szabályok módosítása vagy kiegészítése mutatkoznék szükségesnek, ez gyorsan és könnyen történhessék meg. Ilykép biztosítani lehet azt, hogy ennek az új intézménynek törvény­hozási végleges szabályozása esetére már gyakorlati tapasztalatok álljanak rendelkezésünkre. A bizottság mindezeknél az okoknál fogva helyesli azt, hogy a minisz­tériumnak a törvényjavaslat 1. §-ában foglalt felhatalmazás megadassák. A bizottságban szóba kerültek azok az aggályok, amelyeket a csődön kívüli kényszeregyesség ellen felhoznak abból a szempontból, hogy az adós annak segélyével hitelezőit megkárosíthatja. A bizottság azonban azt találta,

Next

/
Oldalképek
Tartalom