Képviselőházi irományok, 1910. LI. kötet • 1219-1255. sz.
Irományszámok - 1910-1225. A képviselőház pénzügyi bizottságának jelentése "az 1915/16. költségvetési év első hat hónapjában viselendő közterhekről és fedezendő állami kiadásokról szóló 1915. évi XV. t.-c. hatályának az1915/16. költségvetési év végéig való kiterjesztése" tárgyában benyujtott 1207. számú törvényjavaslatról
58 1225. szám. ugyanazon adókategóriába jutó osztrák adóalanyokkal vetni egybe, s akkor úgy tapasztaljuk, hogy 1912-ben Ausztriában az adóalapul vett jövedelem 20— 40.000 K-ig .... kb. 10,724.258 K 40—200.000 » .... » 18,420.120 » 200.000 K-án felül . . » 16,209.600 » adójövedelem mutatkozott ; összesen a három kategória tehát 45,353.878 K jövedelmi adót hozott. Tekintetbe kell vennünk azonban azt, hogy Ausztriára nézve 1912-nek, hazánk szempontjából 1914-nek adójövedelmét vettük alapul, vagyis két évnek a fejlődése hiányzik az osztrák statisztikából. Minthogy pedig 1911-ből 1912-re az osztrák jövedelmi adó ezen kategóriái több mint 5 millió koronával növekedtek, fel kell tennünk azt, hogy 1914-ben ezek a jövedelmi osztályok jövedelmi adó fejében legalább 55 millió koronát fizettek AusztriáS ban. Nem szabad elfelejtenünk azt sem, hogy a magyar hadiadó ezekben a fokozatokban gyorsabb progressióval emelkedett mint az 1896-iki osztrák adótörvény, amely még 1912-ben érvényben volt. Igaz, hogy az 1914. évi január 23-án kelt új osztrák novellának 172. és 172/a §§. az adókulcsot már felemelték, de még ezen (a jelenlegi statisztikai összehasonlítás szempontjából különben nem alkalmazható) magasabb osztrák adózás is csak 60.000 koronánál éri el a magyar adókulcsot, mely ott 4-25°/o ós attól kezdve emel • kedik erősebben. Mindez azonban, ismételjük, az összehasonlítás alapjául vett 1912-iki osztrák adóban még természetesen nem éreztette hatását. Végül meg kell jegyeznünk azt is, hogy a magyar hadiadó csak töredéke egy összefüggő jövedelmi adónak ós Ausztria lakossága éppen a 10.000-től 20.000 K-ig terjedő jövedelmi fokozatokban jóval erőteljesebb, a miénknél régebben kifejlődött középosztályának sok kereső egyéne miatt. Sajnos a tisztelt Háznak itt bemutatott táblázat egyéb tételeiben még annyira töredékes, hogy továbbmenő következtetéseket sem a jövedelmi ágak megoszlása, sem pediglen a vagyonosság fokozati ismérve tekintetében azokból levonni nem merünk. Kétségtelen azonban, hogy mihelyt az 1915-ben kivetett hadiadónak teljes statisztikája együtt lesz, az összefoglaló képet fog adni a magyar közgazdaságnak belső szerkezetére és szociális eloszlására nézve is. A törvényjavaslat harmadik rendkívüli intézkedései a beruházásokra vonatkoznak és a 3. ós 4. §§. az államvasuti és bányászati beruházásokban szükségképen előállt eltolódásokról, a 10. §. pedig a magyar ágyúgyár alaptőke emeléséből az államra jutó rész befizetéséről intézkedik. Mindezeket bizottságunk helyesnek találta és a maga részéről azok megszavazásához hozzájárult. Bizottságunk a kormány törvényjavaslata által felvetett pénzügyi kérdéseket sorra ellépetvón, megállapította azt, hogy a világháború rettenetes megpróbáltatását országunk fiatal közgazdaságával és pénzügyi szervezetével minden előrelátást meghaladó, túlzás nélkül, mondhatjuk bámulatos erővel állotta meg. Külön meg kell emlékeznünk ennek döntő bizonysága gyanánt a magyar hadik ölesönöknek nagy sikeréről, amelyek imponáló erővel mutatták meg a népünkben lévő errőforrásokat és azt a mély hajlandóságot, amellyel az állam nagy céljai iránt a magángazdaságok kitartó lelkesedése megnyilvánult. Bátran mondhatjuk, hogy e közgazdasági tünetek is igazán történelmi emlékei hazánk nagy hivatásának.
