Képviselőházi irományok, 1910. LI. kötet • 1219-1255. sz.
Irományszámok - 1910-1219. Törvényjavaslat az izlám vallás elismeréséről
1219. szám. 7 merülne fel arra nézve, hogy a fennemlített szabályok valamelyike az állami törvényekbe ütközik, azok e szempontból vizsgálat alá vehetők és érvényesülésük az állami törvények korlátai közé szoríthatók (T. j. 1. és 4. §-ok). Részletes indokolás. Az 1895:XLIH. t.-c. az elismerésre vonatkozó rendelkezéseiben nem »vallás«-ról, hanem mindig valamely vallásfelekezetről szól. Magyarországon azonban ezidőszerint megalakult izlám vallásfelekezet nincs és így, miként az általános indokolás során kifejtettem, e szakaszban az izlám »vallás« elismeréséről kellett szólnunk, értve alatta a törvényhozásnak oly kijelentését, amely a megfelelő alakban adja meg a jogi lehetőségét annak, hogy a kormány a felekezet itteni megalakulását jóváhagyhassa anélkül, hogy a vallás tanait és hitelveit a szervezeti jóváhagyás alkalmával külön vizsgálat tárgyává tegye. Az izlám vallás elismerésére vonatkozó ezen elvi kijelentés mellett a szakasz külön kifejezetten megállapítja, hogy az izlám vallás gyakorlása, valamint hitelvei, tanai és intézményei a törvényesen elismert vallást megillető jogvédelemben részesülnek. Tartalmazza e szakasz törvényi és erkölcsi rendünk védelmét is, mikor az elismerést olykép korlátozza, hogy a vallás gyakorlása stb. a törvényekkel nem ellenkezhetik, amely körülmény különben az 1895:XLIII. t.-c. 1. és 3. §-aiból természetszerűleg is folyik. Természetes, hogy az izlám elismerésére vonatkozó elvi kijelentés csak az izlám vallás mai állásának megfelelő értelmét és alakulatait tartja szem előtt. Az, hogy valamely megalakulandó felekezet ezekbe a keretekbe beilleszthető-e, azaz csakugyan az izlám vallást követi e, a szervezet kormányhatósági jóváhagyása alkalmával vizsgálat tárgya lesz. 2. §. E szakasz az 1. §-ban foglalt elvi elismerés folyományakép megadja a felmentést az 1895 : XLIIT. t.-c. 7. §-ának 2. pontja alól, amely szerint a felekezet jogi szervezetét magukban foglaló szabályzat keretében a hitéletre Vonatkozó szabályok is jóváhagyás végett bemutatandók lennének. 3. § 4 • . E szakasz hidalja át azt az ellentétet, mely egyrészről a kalifátus intéz * menye, másrészről pedig az 1895 : XLIII. t.-c. 17-ik §-ának azon rendelkezése között áll fenn, hogy »a magyar állam kötelékén kívül álló hatóság vagy egyén a vallásfelekezetnek egyházi' feje vagy védura nem lehet és a vallásfelekezet semminemű egyházi függésben külföldi hatóságtól^ vallásfelekezeti társulattól vagy egyóntól nem állhat.« Eszközli pedig e szakasz ez áthidalást olykép, hogy az izlám vallásfelekezet magyarországi szervezeté*
