Képviselőházi irományok, 1910. L. kötet • 1197-1218. sz.
Irományszámok - 1910-1207. Törvényjavaslat az 1915/16. költségvetési év első hat hónapjában viselendő közterhekről és fedezendő állami kiadásokról szóló 1915. évi XV. t.-c. hatályának az 1915/16. költségvetési év végéig való kiterjesztése tárgyában
68 1207. szám. f tásukból folyólag a cs. és kir. hadügyi tárca-terhére bármily címen folyósí tott állandó külön javadalmazás élvezetében állanak. 6. §. Az 5. §-ban felsorolt alkalmazottak részére az egyszeri segély összege a következőképen állapítandó meg: az 5. §. a) és c) pontjai alá tartozó alkalmazott részére az alkalmazottat 1916. évi január 1-én megillető fizetés természetével bíró illetmény, illetőleg évi-, havi-, heti- vagy napi díj, bér vagy zsold egy évre számított összegének 20°A>-ában. Annál az alkalmazottnál, aki 1916. évi január l>ón bármely okból fizetés természetével bíró illetményeinek (évi-, havi-, heti- vagy napi díjának, bérének vagy zsoldjának) csak egy részére tarthat igényt, a 20% az illetményeknek csak e része után számítható. A fentiek szerint számított egyszeri segély összege azonban az 5. §. a) pontja alá rartozó alkalmazottnál 400 Knál, az 5. §. c) pontja alá tartozó alkalmazottnál pedig 200 Knál kevesebb nem lehet; az 5. §. b) pontja alá tartozó alkalmazott részére 300 Kban; az 5. §. d) pontja alá tartozó alkalmazottak közül a községi és körorvosok, továbbá a községi és hitfélekezeti elemi népiskolai tanítók és tanítónők részére, valamint a községi és körjegyzők részére 400 Kban, a segédjegyzők részére 300 Kban, az egyszeri segélyben részesülő többi községi alkalmazott részére pedig 200 Kban. Az az alkalmazott, akinek fizetés természetével bíró illetményei (évi-, havi-, heti- vagy napi díja, bére vagy zsoldja) 1916. évi január 1-én bármely okból téliesen be vannak szüntetve, egyszeri segélyre nem tarthat igényt. A fentiek szerint megállapított egyszeri segély 1916. évi január 1-étől kezdve tíz egyenlő előzetes havi részletben fizetendő ki az alkalmazott részére. Ha az alkalmazott 1916. évi január 1-je után a tényleges szolgálat kötelékéből megvált, vagy ha az alkalmazottnak illetményei bármely más okból teljesen beszüntethettek, ő s illetve jogutódai az egyszeri segélynek az illetmények beszüntetése napjáig még esedékessé nem vált részleteire nem tarthatnak igényt. A jelen törvény alapján engedélyezett egyszeri segély minden állami, törvényhatósági vagy községi adó alól mentes, tehát az 1909. évi X. t.-c, illetve a jelen törvény 11. §-a szerint fizetendő jövedelmi adó alá sem esik. Az egyszeri segély egyes havi részletei az ugyanakkor esedékessé váló rendszeres illetményekkel együtt egy nyugtára vehetők fel az alkalmazott által. A jelen törvény alapján engedélyezett egyszeri segélyre való igényt nem lehet átruházni vagy elzálogosítani; s a szóbanforgó egyszeri segélyt sem magán, sem állami követelések vagy köztartozások fejében lefoglalni nem lehet. Azokra a kérdésekre nézve, hogy a jelen törvény' alapján jár-e segély, valamint a segély mérvére nézve, határozat hozatalra — minden más eljárás kizárásával — az alkalmazott járandóságainak utalványozására hivatott közigazgatási hatóság és másodfokon a minister (a legfőbb állami számvevőszék elnöke) illetékes.
