Képviselőházi irományok, 1910. L. kötet • 1197-1218. sz.

Irományszámok - 1910-1206. A m. kir. pénzügyminister jelentése az országgyüléshez, a földgázra és az ásványolajfélékre vonatkozó állami kizárólagos bányászati jogoknak az Erdélyi Medence egy részében az 1911. évi VI. t.-c. 4. §-a alapján a Deutsche Bank berlini pénzintézet vezetése alatt álló pénzcsoport által alakítandó Magyar Földgáz Részvénytársaságra történt átruházása tárgyában

1206. szám. 37 A kincstári földgázakció feladata ekkor a földgáz bányajogi helyzetének szabályozása mellett a kissármási gázkút elzárása, a gázmezők részletes geológiai tanulmányozása ós a végzett tanulmányok alapján a gázfeltárás eszközlése volt. A földgáz bányajogi helyzetét a törvényhozás bölcsessége az 1911. évi VI. t.-c. megalkotásával szabályozta, amely t.-c. úgy a földgázt, mint az ezzel rokon ásványolajfóléket átruházható állami bányamonopólium tárgyává tette. A kissármási gázkút elzárása sikerült. Az eközben megindult geológiai tanulmányok igazolták azt a feltevést, hogy az Erdélyi Medencében gazdaságos kitermelésre mindenkép alkalmas, igen nagy földgázmennyiségek tárhatók fel. Ezen geológiai tanulmányok alapján hivatali elődöm további kutató fürások lemélyítését rendelte el, amelyek a sármási gázmezőn kívül a mezőzáhi, mezősámsondi, magyarsárosi, báznai ós kiskapusi gázmezőn jelentékeny mennyiségű földgázt tártak fel. Ezeken a gázmezőkön 19 olyan földgázkút mólyíttetett le, amelyek oly nagy mennyiségű földgázt szolgáltatnak, hogy a többi geológiailag megállapított gázmezőt, addig, míg ennek a feltárt gáz • mennyiségnek értékesítése biztosítva nem volt, megfúrni annál kevésbbé lett volna indokolt, mert az Erdélyi Medence laza kőzetviszonyainál fogva a gázkutaknak hosszabb időn át való zárva tartása nagy műszaki nehézségekkel jár. A földgázfeltárási munkálatok eredményének hatása alatt az 1912. évben a British and Foreign General Securities and Investment Trust Limited londoni bejegyzett részvénytársaság az erdélyi földgáz iránt érdeklődni kezdett, amely részvénytársaság és a magyarországi legtekintélyesebb pénzintézetek részvételével az 1913. évben a földgáz kihasználásának tanulmányozására megalakult a Magyar Földgáz Syndikátus. Minthogy pedig az Amerikában szerzett tapasztalatok azt igazolták, hogy a földgáz a legelőnyösebben háztartási, fűtési és világítási célokra használható fel és nálunk a földgázelőfordulások közvetlen közelében olyan városok, amelyekben nagy fogyasztás várható — sajnos — nincsenek, a szindikátus azzal a kézenfekvő tervvel foglalkozott, hogy a földgáz nagyszabású, az előfordulás méreteinek megfelelő felhasználását a Budapestre való felvezetés útján valósítsa meg. Ennek a tervnek megvalósítása azonban igen nagy, több száz millió K-nyi tőkebefektetést igényelt volna és minthogy abban az időben Magyarországon kellő tapasztalati ismeretekkel bíró szakemberek még nem voltak, — de teljesen új dologról lévén szó, még nem is lehettek, — a szindikátussal abban állapodtam meg, hogy a szindikátus vállalja a kérdés tanulmányozását, amely célra külföldi szakértőket hív meg, magam pedig kijelentettem, hogy amennyiben a földgázvezeték létesítése lehetőnek fog bizonyulni, hajlandó vagyok a szindikátussal az üzlet megkötése iránt tárgyalásokba bocsátkozni. A szindikátus által meghívott amerikai szakértők a kórdós alapos tanulmányozása után magyar szakközegeim megállapításait mindenben megerősítették és megállapították, hogy az Erdélyi Medencében legalább is 515*5 km'

2 olyan terület áll rendelkezésre, amelyből földgázt nagy mennyiségben lehet nyerni. Magát a földgáz mennyiségét hozzávetőleges, de óvatos becsléssel a hasznosíthatónak vett terület minden km

2 után 140 millió köbméterben, vagyis összesen mintegy 72 milliárd köbméterben állapították meg. Ez a földgázmennyiség kalóriaértékekre átszámítva nem egészen 1 milliárd q 6000 kalóriás, tehát jóminőségű szénnek felel meg, ami kétségtelenül számbavehető