Képviselőházi irományok, 1910. L. kötet • 1197-1218. sz.

Irományszámok - 1910-1200. Törvényjavaslat az Alföldi első gazdasági vasútnak közuti vasúttá való átminősítéséről

Í8 1200. szám. utcáin keresztül valóságos tramway-f orgalmat bonyolít íe ós tramwayszeru forgalmát élénken illustrálja az is, hogy pl. az 1914. üzletévben 90.475 tonna árúforgalommal szemben 846.335 személyt szállított, ennélfogva a tényleges helyzetnek legmegfelelőbb megoldásként kínálkozott, hogy a vasút általános jellegének megfelelően közúti vasuttá minősíttessék át, amikor is azután az 1887. évi XIV. törvénycikk 3. §-ának d) pontja értelmében a szállítási adó fizetése alól véglegesen mentesül, miután az idézett törvényes határ ozmány értelmében közúti vasutak a szállítási adó fizetésére nem kötelezhetők. Ezen megoldás mellett azonban önként értetőleg számolni kellett azokkal a nehézséggel is, melyek a gazdasági vasútnak közúti vasuttá való átminősítésével abból a szempontból járnak, hogy a vállalat a helyi érdekű vasutakról szóló 1880. évi XXXI. és 1888. évi IV. törvénycikkekben a helyi érdekű vasutak részére biztosított jogok ós kedvezmények élvezetétől elesik, viszont azonban mentesül egyes oly kötelezettségektől, melyek e vasutat mint helyi érdekű vasutat eddig terhelték. E változások lényegesebb]ei a következők: 1. a közúti vasuttá átminősítendő gazdasági vasút az idézett törvénycikkek 5. §-ában a helyi érdekű vasutak részére biztosított bélyeg- és illetékmentesség, valamint a nyilvános számadásra kötelezett társulatok és egyletek adója, illetőleg kereseti s jövedelmi adó alól való mentesség kedvezményétől a jövőre nézve elesnék. Ez utóbb említett adók alóli mentesség elvesztése a vállalatra évi mintegy 10.000—12.000 korona új terhet róna, ezzel szemben azonban a fentiek szerint mentesülne a szállítási adótól, mely viszont évi mintegy 61.100 korona terhet jelentene ; 2 tekintettel arra a körülményre, hogy a postakincstár és a vasútvállalat között a posta szállítása tekintetében a helyi érdekű vasút-törvények alapján jelenleg szerződéses viszony áll fenn, melynek megbolygatása bizonyos szerzett jogoknak sérelmével járna, ennélfogva az átminősítésre vonatkozó törvényjavaslat keretében gondoskodni kellett arról, hogy a postaszállítás tekintetében az előbbi állapot továbbra is fentartassók. E célból a törvényjavaslat 1. §-ában felhatalmazást kér a kormány a törvényhozástól arra, hogy az 1880. évi XXXI. törvénycikk 4. §-ának b) pontja alapján a helyi érdekű vasutakat a postaszállítás szempontjából megillető kedvezményeket a közúti vasuttá átminősülő hálózatnak már meglevő, nemkülönben a jövőben esetleg létesítendő vonalaira vonatkozólag továbbra is biztosíthassa; 3. tekintettel a vállalat szorult anyagi helyzetére és különös figyelemmel arra, hogy a kormány felügyeleti díjak fizetését az üzletkezelő Aradi és Csanádi Egyesült Vasutak Részvénytársaság sem volt hajlandó elvállalni, a vállalat továbbra is mentes maradna a kormány felügyeletéért járó díjak fizetése alól, illetve reá az 1880. évi XXXI, törvénycikk 4. §-ának d) pontjában foglalt ez a kedvezmény továbbra is kiterjesztetnék; 4. ugyancsak a szerződéses viszonyon alapuló jogviszonyok megb oly gátasának elkerülését és a vállalat pénzügyi egyensúlyának jövőbeni biztosítását célozza a törvényjavaslatnak azon rendelkezése, hogy az 1880. évi XXXI. törvénycikk 8. §-ának a) ós c) pontjaiban, továbbá az 1888. évi IV. törvénycikk 4. §-ának a) pontjában foglalt határozmányok továbbra szintén kiterjesztetnének a közúti vasuttá átminősülő vállalatra. A helyi érdekű vasutak részére biztosítani szokott azok a kedvezmények ugyanis, hogy az államvasutak egyrészt a közösen használt pályaudvaraikon a szolgálatot a tényleges költségek megtérítése^ mellett teljesítik, másrészt