Képviselőházi irományok, 1910. XLIX. kötet • 1193-1196. sz.

Irományszámok - 1910-1196. A m. kir. miniserelnök jelentése a háború esetére szóló kivételes hatalom igénybevételéről

1196. szám. 377 nél önkéntes egészségügyi szolgálatot teljesítenek, vagy akiket az ellenség visszatartott (internált), elfogott vagy túszokul letartóztatott, vagy végül, akik oly helyen tartózkodnak, amellyé) a háború következtében a gyámhatóság székhelyéről közlekedni nem lehet. II. Ideiglenes gondnok kirendelése. Ha a kiskorúnak vagy gyámhatóság ' alatt álló más személynek törvényes képviselője háború idejében katonai szolgálatot teljesít, vagy a katonai szolgálatot teljesítő személyekkel egy tekintet alá esik, és e miatt a kiskorú vagy a gyámhatóság alatt álló más személy személyi és vagyoni ügyeinek intézésében tartósan gátolva van, a gyámhatóság a kiskorú vagy gyámhatóság alatt álló más személy részére hivatalból is ideiglenes gondnokot rendel. . Ideiglenes gondnokot rendel a gyámhatóság a vagyonkezelés és a számadás intézésére akkor is, ha a vagyonkezelő gondnok van az előbbi bekezdés értelmében tartósan gátolva. Mihelyt a törvényes képviselőnek vagy a vagyonkezelő gondnoknak gátoltsága megszűnik, a gyámhatóság az ideiglenes gondnok kirendelését hivatalból is haladéktalanul megszünteti. A II alatti intézkedéseket az. a gyámhatóság is köteles megtenni, amelynek területén a kiskorú vagy a gyámhatóság alatt álló más személy tartózkodik. III. A gyámhatóság tennivalója háború idejében katonai szolgálatot teljesítő vagy vele egy tekintet alá eső személy önjogúvá válása, esetében. 1. Ha a háború idejében katonai szolgálatot teljesítő vagy vele egy tekintet alá eső személy önjogúvá válik, a gyámhatóság alól való felszabadulására vonatkozó véghatározatban azokon a rendelkezéseken felül, amelyeket a gyámhatóság ilyen esetben, az 1877 : XX t.-c értelmében tesz, a következőket kell elrendelni: a) az önjogúvá vált személynek pénze és pénzértéke — eltérően az 1877 : XX. t.-c. 286. §-ától — gyámpénztárí kezelésben marad, hacsak az önjogúvá vált személy pénzének vagy pénzértékének kiadását nem kéri (c) és d) pont) ; b) a gyámpénztári kezelésben maradt pénz vagy pénzérték jövedelméből az önjogúvá válástól fogva a gyámpónztári tartalékalap javára semmit sem lehet levonni; c) a gyámpénztári kezelésben maradt tőke után folyó kamatot a jogosult a gyámpénztárból bármikor felveheti ; d) a tőkepénzt vagy egy részét a jogosult csak akkor veheti fel, ha a belügyminister ennek felvételét az 1914. évi október hó 6-án 170.291. B. M. szám alatt kiadott rendelet értelmében megengedte. Az engedelim iránti kórelmet akár — a személyazonosság igazolása mellett — szóval akár az e) pontban meghatározott alakú beadványban írásban az árvaszéknél kell előterjeszteni és abban tüzetesen elő kell adni, és a községi elöljáróság (városi tanács, ker. elöljáróság) által kiállított bizonyítvánnyal vagy más módon valószínűvé kell tenni azt az okot, amelynél fogva az önjogúvá vált személynek a tőkére vagy egy részére elengedhetetlenül szüksége van; Képv. iromány. 1910—1915. XLIX. kötet. 48