Képviselőházi irományok, 1910. XLIX. kötet • 1193-1196. sz.

Irományszámok - 1910-1196. A m. kir. miniserelnök jelentése a háború esetére szóló kivételes hatalom igénybevételéről

34 1196. szám. szabályban biztosított azt a jogot, hogy a bér nemfizetése esetére a bérletet a szerződós felbontásával vagy rendkivüli felmondással megszüntethesse, heti vagy havi bérleteknél egyáltalában nem, hosszabb tartamú bérleteknél pedig csak halasztás alá nem eső bér nemfizetése okából és ez alapon is csak akkor gyakorolhatja, ha a- bérlő a folyó bérösszegnek egy egy hónapra eső részét minden hónap ötödik napjának elteltéig meg nem fizeti. Ez a jog azonban az illető bérleti időszak utolsó hónapjának tizedik napja után többé nem gyakorolható. 2. Ha a bérlő a folyó bérösszegnek egy-egy hónapra eső részét az illető hónap ötödik napjáig megfizeti, a bérbeadó a folyó bérösszeg hátralevő részére vonatkozó követelését nem érvényesítheti. A.bérbeadó a bérnek a lejáratkor ki nem egyenlített része után késedelmi kamatot követelhet. 3. Az I. 1. ós 2. pont szabálya lakásbérlet esetében nem áll, ha a bérlő szolgálati vagy alkalmazási viszonyából kifolyóan lakpónzben részesül és a felvett lakpénzt nem fordítja a bértartozás teljesítésére. Ha a katonai szolgálatot teljesítő vagy az ily egyénnel egy tekintet alá eső bérlő vagy családtagja a lakás céljára kapott közsegélyt és emellett a lakásnak vagy egyes részeinek esetleges albérletbe adásából befolyt jövedelmet is pontosan beszolgáltatja : vele szemben a rendkivüli felmondás joga akkor is ki van zárva, ha a beszolgáltatott összeg az I. 1. pontban említett havi részleteknél kevesebbet tesz ki. II. 1. A bórbeadó a katonai szolgálatot teljesítő vagy az ilyen egyénnel egy tekintet alá eső személy által bérelt lakás bérletét, amelynek bére egy éven át Budapesten 1.500 koronát, 20.000-nél nagyobb lakosszámú helységben 1.000 koronát, ennél ^isebb helységben pedig 700 koronát meg nem halad, a ministerium további rendelkezéséig rendes felmondással sem szüntetheti meg: a) ha a bérlő a bórt az I. pontnak megfelelően megfizeti, vagy b) ha a bérlő szolgálati vagy alkalmazási viszonyából kifolyóan csak lakpénzben részesül, vagy a bérlővel közös háztartásban élő családtag lakbér céljára nyújtott közsególyt kap és a bérlő vagy családtagja a lakpéhzt vagy közsegélyt és emellett a lakásnak vagy egyes részeinek esetleges albérletbe adásából befolyó jövedelmet is a bértartozás teljesítésére fordítja. 2. Arra az időre, amely alatt a bérbeadó a bérletet a jelen II. pont értelmében fel nem mondhatja, béremelésnek sincsen helye. 3. A jelen II. pont szabályai nem érintik a bérbeadónak a rögtöni hatályú felmondásra való jogát. III. Ha a lakás bérlője a bérleti szerződés megkötése után kezdi meg katonai szolgálatát vagy jut olyan helyzetbe, amelynél fogva a katonai szolgálatot teljesítő egyénekkel egy tekintet alá esik: a bórbeadó a bérelt lakás használatba vételét meg nem tagadhatja, sem a bérleményt az első bérösszeg meg nem fizetése okából rögtöni hatállyal fel nem mondhatja, habár a bérlő az első bérösszeget kellő időben nem fizette is meg egészen, de a foglaló betudásával az első bérösszegnek legalább harmadrészét kellő időben megfizette. IV. Az üzleti vagy üzemi helyiség bórlője, aki katonai szolgálatot teljesít vagy a katonai szolgálatot teljesítő egyénekkel egy tekintet alá esik, a határozott időre szóló bérleti szerződóst is megszüntetheti a határozatlan időre kötött bérleti szerződésekre megszabott felmondás útján, ha az üzlet vagy az üzem megszűnt. Ez a szabály megfelelően az olyan lakás bérletére is áll, amelyet a bérlő egyúttal keresetszerű foglalkozásának céljára is használ.