Képviselőházi irományok, 1910. XLIX. kötet • 1193-1196. sz.

Irományszámok - 1910-1196. A m. kir. miniserelnök jelentése a háború esetére szóló kivételes hatalom igénybevételéről

32 1196. szám. 11. Kamatok. v • ...... 20. §. A '2—18. §. értelmében fizetendő tőkerészlettel együtt az egész hátralékos tartozás után a tőkerészlet fizetésének napjáig lejárt kamat megfizetését is lehet követelni. A 14. §-ban említett, betéti könyvre elhelyezett betéteknek 1914. évi augusztus hó 1. napjától járó kamatait a betevő más megállapodás hiányában bármikor követelheti. Az 1914. évi augusztus hó 1. napja előtt lejárt — a 2. §. alá nem eső — kamatot, melynek tőkéje nem esik a jelen rendeletben meghatározott törlesztés alá, a 17. §. értelmében kell törleszteni. Ha az adós valamelyik esedékes részletet a hitelező felhívásának vételétől számított tizenöt nap alatt meg nem fizeti, az egész kamahátralék egyszerre válik esedékessé. s . • -•• -ív. II. Váltókra és más forgatható értékpapírokra vonatkozó külön szabályok. 21. § A váltóbirtokos azt a váltót, amelyet adósa neki az 1914. évi augusztus hó 1. napja előtt kitöltetlenül oly követelés okából adott, amely a jelen rendelet értelmében törlesztendő, a halasztás letelte előtt csak 1914. évi augusztus hó 1. napja előtti kelettel van jogosítva kitölteni. Az ezzel ellenkező kitöltést megállapodásellenesnek kell tekinteni. Az 1914. évi augusztus hó 1. napja előtt kiállított váltó tekintetében a halasztás ideje alatt az 1876 : XXVII. t.-c. 25—29. §-aiban szabályozott biztosítási visszkeresetnek helye nincs. 22. §. A 13. §. értelmében fizetendő részletekre vonatkozó kereset vagy visszkereset fenntartása végett a törvény értelmében szükséges bemutatás mindaddig megtörténhetik, amíg a bemutatásra rendelt határidő a tartozás fennmaradó hátraléka tekintetében is le nem telt. Ha ezen az időn belül a bemutatás valamely esedékes részlet fizetése céljából megtörtént, a papirt később esedékessé Váló részlet okából a kereset vagy visszkereset fenntartása végett újból bemutatni nem kell. Az 1876 : XXXVII. t.-c. 448. §-ának második bekezdésében megszabott harmincnapi határidőt a tartozás utolsó részletének esedékességétől kell számítani. A 13. §-ban említett halasztás alá eső papirok tekintetében a kereset vagy a visszkereset fenntartása végett törvényben előírt óvás felvételére — a látra és a lát után bizonyos időre fizetendő papirok kivételével — nincs szükség; ha a kötelezett a bemutatás megtörténtét tagadja, a bizonyítás őt terheli. A netalán mégis felvett óvás hatályos ugyan, de annak költségeit csak abban az esetben kell megtéríteni, ha a papírból kötelezettek valamelyike külföldön lakik. Ugyancsak meg kell téríteni annak az óvásnak költségeit, amelyet a papírbirtokos az 1914. év augusztus hó 3. napjáig bezárólag az első moratóriumi rendelet ellenére vett fel.