Képviselőházi irományok, 1910. XLIX. kötet • 1193-1196. sz.

Irományszámok - 1910-1196. A m. kir. miniserelnök jelentése a háború esetére szóló kivételes hatalom igénybevételéről

160 1196. szám. Jegyzet a 99.700/1915. P. Ü. M. számú rendelethez. A fogyasztási adók alá eső szeszfőzdék üzemének az 1914/1915. évi termelési időszakban a lakosság élelmezésére, valamint az állatállomány eltartására szükséges termények biztosítása céljából való korlátozása tárgyában a m. kir. pénzügyministernek 121.653/1914. P. Ü- M. számú rendelete intézkedett. E rendelet szövege a következő : A rendkívüli viszonyokra tekintettel szükségesnek mutatkozik, hogy a lakosság élelme­zésére, valamint az állatállomány eltartására szükséges termények biztosítása céljából az 1914/1915-iki termelési időszakban a fogyasztási adó alá eső szeszfőzdék szesztermelése, illetve egyes termé­nyeknek szeszszé való feldolgozása tekintetében bizonyos korlátozások tétessenek. Ebből a célból a ministertanács felhatalmazása alapján a földmivelésügyi ministerrel egyet­értőleg a következőket rendelem: Fogyasztási adó alá eső ipari és mezőgazdasági szeszfőzdék az 1914/1915. évi termelési idő­szakban ezentúl búzát vagy rozsot egyáltalán nem dolgozhatnak fel. Árpának és zabnak szeszter­melésre való felhasználását pedig csak az egyéb anyagokból készíthető cefre cukrosításához hasz­nálatos maláta előállítására szükséges mennyiségben engedem meg. A már becefrézett ilyen anya­gok (búza, rozs, árpa, zab) azonban még feldolgozhatók. Azon ipari szeszfőzdéket, amelyek a szesztermeléssel együttesen sajtolt élesztő készítésével nem foglalkoznak, eltiltom attól is, hogy az említett idő alatt az esetleg már becefrézett mennyi­ségeken kívül tengerit vagy burgonyát fordíthassanak szesztermelésre. A szesztermeléssel együt­tesen sajtolt élesztő készítésével foglalkozó ipari szeszfőzdéknek pedig tengeri vasy burgonya fel­dolgozását csak oly mérvben engedem meg, hogy ezen anyagokból való szesztermelésük a folyó 1914/1915. évi termelési időszakban az elmúlt 1913/1914-iki termelési évadban elért termeivény meny­nyi ségét nem lépheti túl. Mezőgazdasági szeszfőzdékben a folyó 1914/1915. évi termelési időszak alatt kizárólag burgonya feldolgozása esetén nem termelhető több szesz az elmúlt 1913/1914-iki termelési időszakban elért összes szesztermeivény 80°/o ánál, kizárólag tengeri feldolgozása esetén pedig nem termelhető több annak 50°/o ánál. Ebben a mennyiségben a eefrézéshez használatos maláta avagy a pótlókként való feldolgozásra szabályszerűen engedélyezhető cukorüledék (melasz) alkoholnyeredéke is bennfoglal­tatik. Burgonyának és tengerinek vegyesen, de egyéb szeszgyártási anyagok kizárásával való fel­dolgozása esetén a szeszfőzde össztermelvénye nem lehet töt>b az 1913/1914. évi termelési időszak­ban elért termel vény 65°/° ánál, amelyből tengerire legfeljebb 50°/o-nyi termeivény eshetik. Burgonyának vagy tengerinek egyéb szeszgyártási anyagokkal vegyesen való feldolgozása esetén az össztermelvényből, mely önként érthetően az 189a : XX. t.-c. 5. §. 2. c) pontjában 1680 hektoliterrel megállapított legnagyobb évi termelést nem haladhatja meg, a burgonyára, illetve tengerire, avagy együttesen mindkettőre sem eshetik nagyobb mennyiség az 1913/1914. évi összter­melvőny fentebb meghatározott 80, 50, illetve 65'/o-ánál. Az 1913/1914. évi termelési időszakban üzemen kívül állott, valamint az 1914/1915. évi terme- . lési időszakban első ízben üzembe kerülő mezőgazdasági szeszfőzdék közül burgonya vagy tengeri feldolgozása esetén a kontingenssel biroknál a részükre az 1914/1915. évi termelési időszakra ki­osztott kontingens mennyisége, kontingenssel nem birokra nézve pedig egyenként 720 hektoliter alkoholmennyiség veendő az 1913/1914. évi össztermelvény gyanánt s a folyó 1914/1915. évi terme­lési időszakban burgonyából vagy tengeriből elérhető legnagyobb termelésük a feldolgozásra ke­rülő anyagok neméhez képest szintén a fentebbiekben meghatározott termelési arány alapul véte­lével állapítandó meg. A jelen rendelet kiadása előtt netán feldolgozott, valamint az esetleg becefrézve levő és a fentiek szerint még feldolgozható búza, rozs, árpa vagy zab az illető szeszfőzde folyó termelési évadra szóló össztermelésének a feldolgozható anyagok szempontjából való meghatározásánál a tengerivel esik egy tekintet alá. Az a kontinsensmennyiség, mely a szeszfőzésnek a fentiek szerinti korlátozása folytán kerül rendelkezésre, pótkontingensként más szeszfőzdék közt nem fog kiosztatni. Azokra a szeszfőzdékre nézve, amelyek egyébként lisztes anyagokat dolgoznának fel, az 1899. évi XX. t.-e. 5. §. 2. a) pontjának a mezőgazdasági szesz őzdékre vonatkozó azon rendelke­zésétől, hogy kizárólag vagy legnagyobb részben a velük kapcsolatos mezőgazdaság terményei­ből nyerjék a szesztermeléshez szükséges anyagokat, az 1914/1915. évi termelési időszakban kivé­telesen eltekintek, s megengedem,_ hogy az illető szeszfőzdék a velük kapcsolatos mezőgazdaságból nyert burgonya- és tengerikészletük helyett szesztermelési célokra más gazdaságoktól szeszgyár­tásra alkalmas egyéb mezőgazdasági nyersterményeket, így különösen répát szerezhessenek be és dolgozhassanak fel anélkül, hogy ezáltal az egyebekben szabályszerűen elismert mezőgazdasági jellegük érintetnék. Mindazoktól az ipari vasy mezőgazdasági szeszfőzdéktől, amelyek a jelen ren­deletemmel meghatározott tilalmakat és kereteket túllépnék, ez időponttól kezd v e további adó­bejelentések elfogadtatni nem fognak s ezenfelül a kormány annak idején szükség esetén meg­felelő javaslatokat fog terjeszteni a törvényhozás elé a közérdekből elrendelt tilalmak és keretek figyelmen kívül hagyása miatti megfelelő megtorló intézkedések elrendelése iránt. Jelen rendelet azonnal életbe lép. Budapest, 1914. évi október hó 5-én. Teleszky János s. k., m. kir péuzügyminister. —" — ! » ' - • »

Next

/
Oldalképek
Tartalom