Képviselőházi irományok, 1910. XLVIII. kötet • 1910-1192. sz.

Irományszámok - 1910-1192. A képviselőház által kiküldött külön bizottságnak jelentése a polgári törvénykönyvre vonatkozó 886. számú törvényjavaslatról

70 II. Az elismert törvénytelen gyermek. A 227.—280. §-okho0. A bizottság az elismert törvénytelen gyermekre vonatkozó rendelkezéseket egészen törlendőnek találta. A bizottság méltányolta ugyan a Tj.-nak a törvénytelen gyermekek helyzetének javítására irányuló törekvését, minthogy azonban ebben az irányban már a 213.—226. §-ok rendelkezései a fennálló jogállapottal szemben lényeges haladást tesznek, másfelől pedig az örökbefogadásnak a Tj.-ban foglalt szabályozása, valamint az utólagos házasságkötéssel ós a királyi kegyelemmel történő törvónyesítés intézménye elegendő módot nyújt arra, hogy a természetes atya törvénytelen gyermekének helyzetén még messzebbnlenően is javíthasson, sőt azt egészen a törvényes gyermek jogállásába juttathassa, a bizottság úgy találta, hogy e mellett az elismert gyermek külön családi státusának intózmónyszerű szervezésére nincs sürgős gyakorlati szükség. Mindazok az előnyök ugyanis, amelyek a Tj. 227.-230. §-ai szerint a természetes gyermek szerződési elismeréséhez fűződnek, a Tj. egyéb intézményei keretében szerződós útján már amúgy is nagyobbrészt megvalósíthatók, s amennyiben a Tj. szerint közvetlenül ez még nem lehetséges, a bizottság az illető intézmények szabályain tett módosítással gondoskodott róla, hogy megvalósulhassanak. így azt a tartást, amelyet a 230. §. kivan az elismert gyermeknek biztosítani, a természetes atya ellátási vagy életjáradéki szerződéssel is biztosíthatja, az öröklési jogot pedig örökbefogadás, esetén kívül is a kötelesrészre jogosultak sérelme nélkül akár végrendelettel, akár az 1761. §-nak a bizottság által módosított szövege alapján öröklési szerződéssel megadhatja természetes gyermekének. Ami pedig a névátruházást illeti, .erre megfelelőbb mód a törvónyesítés és az örökbefogadás, mert ez rokonsági kapcsolatot is alapít, ami nélkül a rokonsági viszony jelzésére szolgáló családi név átruházása könnyen megtévesztő lehetne. Amig ilyen módon ugyanazt a célt, amelyet a Tj. az elismert gyermek státusának megállapításával elérni kivan, e nélkül is meg lehet valósítani, addig az erre felhasználható intézmények tekintetében megvan a kellő biztosítéka annak is, hogy a természetes atya rendelkezései a törvényes gyermekeinek és házastársának, valamint a. házasság erkölcsi tisztaságához fűződő nagy érdekeknek sérelmére ne szolgálhassanak, amely lehetőséggel a Tj.227.—230. §-aiban foglalt szabályozás talán nem eléggé számolt. Minthogy egyéhként is az egész kérdés terén a legkülönbözőbb törekvések merülnek fel s azok között még nem alakult ki a megoldásnak minden irányban megnyugvást keltő módja s a "fejlődés véglegesen megállapodottnak tekinthető eredménye, a bizottság úgy találta,'hogy célszerűbb lesz az állandóságra szánt polgári törvénykönyvben mellőzni s külön törvénynek tartani fenn az egyéb, különösen közigazgatási feladatokkal is összefüggő azt a kérdést, • hogy mennyiben és mily módon lehet és kell a természetes gyermekek vágy egy bizonyos kategóriájuknak helyzetét a Tj. által megszabott határokon túlmenőleg is kedvezőbbé tenni, anélkül, hogy a házasság intézményéhez íűződő nagy jogi, erkölcsi és társadalmi érdekek sérelmet szenvednének., .:'. :>::'-:? ;