Képviselőházi irományok, 1910. XLVIII. kötet • 1910-1192. sz.

Irományszámok - 1910-1192. A képviselőház által kiküldött külön bizottságnak jelentése a polgári törvénykönyvre vonatkozó 886. számú törvényjavaslatról

34Ö illető jogot nem szerezte meg, vagy hogy más van a dolgot terhelő jogon a gyümölcsszedésre jogosítva. A 463. §. 2. bekezdésének szabályai megfelelően itt is állanak. 445. §. Ha az, akit a termények tulajdona a 442.—444. §-ok szerint megilletne, a termények elsajátítását más valakinek megengedte, ez megszerzi azok tulajdonát, ha a dolog birtoka is át volt neki adva, az elválással, ellenesetben a termények birtokbavételével. Az engedély visszavonhatatlan, amíg az, aki kapta, a dolognak az átadással szerzett birtokában van. Az 1. bekezdés szabályait kell alkalmazni akkor is, ha az, aki az elsajátítást megengedte, erre jogosítva nem volt, kivéve ha az, aki az engedélyt kapta és akinek a dolog birtoka is át volt adva, az átadáskor, akinek pedig a dolog birtoka nem volt átadva, a termények birtokbavételekor tudta vagy csak súlyos gondatlanságból nem tudta, hogy aki az elsajátítást megengedte, erre jogosítva nem volt, avagy ha a h dolog birtokának átadása esetében a termények elválásáig értesült a joghiányról. Az 1. és a 2. bekezdés szabályai megfelelően arra az esetre is állanak, amikor a termények elsajátítását oly valaki engedte meg, aki a termények tulajdonát ugyancsak az 1. vagy a 2. bekezdés értelmében szerezhette volna meg. 446. 8. Amit a 442. és a 443. §. és amennyiben ezekre a §-okra vonatkozik, a 445. §. a terményekre nézve megszab, az — amennyiben a törvény mást nem rendel — a dolog egyéb elvált részeire is álL még ha a gyümölcs fogalma alá nem esnek is. Ellenben a 444. §-nak és amennyiben erre a §-ra vonatkozik, a 445. §-nak a terményekre vonatkozó szabályai a dolognak csak oly egyéb elvált részeire állanak, amelyek a gyümölcs fogalma alá esnek. IV. Egyesítés, vegyítés, feldolgozás. , * .: 447. §. < Ha több tulajdonos ingó dolga egyesítés által egységes dolog alkotórészévé válik, az egységes dolog az egyesített dolgok tulajdonosainak közös tulajdonává lesz annak az értéknek az arányában, amely értéke a dolgoknak az egyesítés idejében \ olt. Ha az egyesített dolgok egyike fődolog, ennek tulajdonosa szerzi meg az egységes dolog tulajdonát. Azt, hogy van-e fődolog és melyik az, az eset körülményei szerint, az egységes dolog ós az egyesített dolgok minőségének, gazdasági céljának és értékének figyelembe vételével kell megállapítani. Ha ingó dolgot az 1. bekezdésben meghatározott módon telekkel egyesítenek, a telek tulajdona kiterjed az ingó dologra.