Képviselőházi irományok, 1910. XLVIII. kötet • 1910-1192. sz.

Irományszámok - 1910-1192. A képviselőház által kiküldött külön bizottságnak jelentése a polgári törvénykönyvre vonatkozó 886. számú törvényjavaslatról

280 gyermek eltartása azonban első sorban az atya kötelessége. A szülők házasságának felbontása vagy ágytól és asztaltól elválasztásuk esetében a kiskorú gyermek eltartásának kötelessége mind a két szülőt anyagi erejük arányában terheli. Ugyanez áll a jövőre nézve a szülők házasságának érvénytelenné nyilvánítása esetében is. 153. §. Amennyiben azt, aki a tartás szolgáltatásában soron van, a 150. §. szabályai mentesítik, a tartást a sorban utána következő köteles szolgáltatni. Amennyiben azt, aki a tartás szolgáltatásában soron van, erre belföldön szorítani nem lehet, az eltartás kötelessége szintén a sorban következőre hárul. Ugyanerre azonban átszáll a tőle szolgáltatott tartás erejéig az a követelés,, amely az eltartásra jogosultat a közvetlenül kötelezett ellen megilleti. 154. §. Ha egyidejűleg többnek jár tartás és a kötelezett nem képes azt mindegyiknek szolgáltatni: az eltartásra elsőbbsége van az ivadéknak az előddel szemben, az ivadékok közül annak, aki a kötelezettnek a törvényes örökösödés rendje szerint örököse volna, a többi ivadókkal szemben, az elődök közül pedig a közelebbi ízben rokonnak a távolabbival szemben. A kiskorú gyermek, a házastárs és az elvált házastárs eltartási követelései egyenlő rangúak. Nagykorú gyermekkel és a többi rokonnal szemben a. házastársnak ós az elvált házastársnak az eltartási követelésre nézve elsőbbsége van. 155. •§. I . 7 •' Tartás fejében mindaz jár a jogosultnak, amire szüksége van, hogy társadalmi állásához képest megélhessen, és ha még nevelé&re szorul, a. nevelés és az önálló keresetre képesítő tanítás költsége is. Az eltartásra jogosult temetésének költsége annyiban terheli az eltartásra kötelezettet, amennyiben e költség az eltartásra jogosult örökösén meg nem vehető. 156. §.': Aki erkölcsileg vétkes magaviselete következtében maga az oka, hogy eltartásra szorul, annak tartás fejében csak az jár, ami az élete fenntartásához múlhatatlanul szükséges (szűkös tartás). Csak szűkös tartás jár az ivadéknak, ha olyan magaviseletet tanúsít,, amely miatt az eltartásra kötelezett tőle a kötelesrészt elvonhatná; valamint az elődnek, ha olyan magaviseletet tanúsít, amely miatt a gyermek szülőjétől a kötelesreszt elvonhatja. Akinek a 28. §. 2. bekezdése vagy a jelen §. 1. és 2. bekezdése avagy a 219. §. 1. bekezdése értelmében csak szűkös tartás jár, az ennek a különben járó tartásra kiegészítését más kötelezetten sem követelheti.