Képviselőházi irományok, 1910. XLVIII. kötet • 1910-1192. sz.
Irományszámok - 1910-1192. A képviselőház által kiküldött külön bizottságnak jelentése a polgári törvénykönyvre vonatkozó 886. számú törvényjavaslatról
9 szerződésnek egymástól való elhatárolása tekintetében oly változtatást tett, amely elejét veszi annak, hogy a felek a szolgálati szerződésnek kényszerítő jellegű szigorúbb szabályait megbízási viszony kikötése által megkerülhessék. Továbbá azon szociális szempontoknak megfelelően, amelyek a szolgálati szerződés szabályozásánál általában irányadók voltak, a bizottság a munkavállalók védelméről egyes vonatkozásokban a Tj.-nál továbbmenően gondoskodott. Egyes pontokon a bizottság enyhített a kötelezettnek a Tj.-ban megállapított felelősségén. Ily módosítások a kötelmi jog általános részében s a jogügyleti kötelmeket tárgyazó címekben is történtek; főleg azonban a legális kötelmek körében tartotta a bizottság több helyütt az objektív felelősséget mérsóklendőnek. Kimondotta a bizottság, hogy az, aki valamely ügyének ellátására maga helyett mást rendel ki, a kirendelt által az ügykörébe eső tennivalók teljesítésében harmadik személynek jogellenesen és vétkesen okozott kárért rendszerint csak saját vétkessége esetében felelős, azonban úgy, hogy nem a károsodott harmadik személy köteles a kirendelőnek vétkességét bizonyítani. A telek tulajdonosának a telken levő építmény összeomlásából vagy egyes részeinek lehullásából másra háramló kárért való felelőssége, úgyszintén az állattartónak felelőssége is enyhült. Az ipari veszélyért való különös felelősséget pedig a fennálló joggyakorlatnak megfelelően a különös veszéllyel járó esetekre korlátozta. Enyhült a fogadósok felelőssége is. Egyes rendelkezéseket a bizottság mint a kereskedelmi vagy^ az ipartörvénybe vagy más külön törvénybe tartozókat, törölt a Tj.-ból. így különösen mellőzte a bizottság az államnak, a törvényhatóságoknak és a községeknek hivatalnokaikórt való felelősségére vonatkozó rendelkezéseket. Az Öröklési jogról szóló Negyedik Részben a törvényes öröklés rendjót a bizottság annyiban módosította, hogy a szépsziilői csoportnál távolabbi oldalrokonokat kizárta a törvényes öröklésből, tekintettel arra a mindinkább erősbödő társadalompolitikai irányzatra, amely a távoli rokonok öröklése helyébe a humanitárius közcélokat szolgáló közöröklést kívánja helyezni. Úgyszintén a már fentebb érintett okból kimaradtak az elismert természetes gyermekek öröklési jogára vonatkozó rendelkezések. Az ági öröklés körében a bizottság az ági javak értékének számítását, a mai bírói gyakorlathoz közeledve, a közszerzeményi javak értékének számításával hozta összhangba. Az özvegyi jog szabályait kiegészítette a bizottság az özvegyen maradt férjről való gondoskodással, oly módon, hogy a feleség örökösét ugyanolyan feltételek mellett kötelezi a férj eltartására, mint ahogyan erre a feleség lett volna köteles. A végrendeleti öröklésről szóló cím körében a bizottság egyfelől csökkentette a közjegyzői ós a bírósági végrendelet alakszerűségeit, másfelől azonban nem fogadta el a puszta holográf végrendelet alakzatát általánosságban végleges hatályú végrendeletnek, hanem az ilyen végrendeletet csak ugyanolyan feltételek ós korlátozások között ismerte el hatályosnak, mint a mai jog (közjegyzőnél letóteményezett végrendelet, házastárs ós leszármazók javára szóló végrendelet, kiváltságos végrendelet). A kötelesrész-ről szóló címben mellőzte a bizottság azt a bonyodalmas szabályozást, amellyel a törvényjavaslat a kiesett ivadéktársaknak jutott élők közti adományok számbavételét rendezte. E helyett a bizottság ezt a kérdést az osztályrabocsátás elveinek megfelelő kiterjesztésével oldotta meg. M "ázottság végül a szülőt az ági vagyonból megillető kötelesrószre
