Képviselőházi irományok, 1910. XLVIII. kötet • 1910-1192. sz.

Irományszámok - 1910-1192. A képviselőház által kiküldött külön bizottságnak jelentése a polgári törvénykönyvre vonatkozó 886. számú törvényjavaslatról

? vagyonát számadás köteíozettsége nélkül kezelhesse, s a pénznek gyümölcsöző elhelyezéséről is biztosíték nyújtásával maga gondoskodhassék, azonban annak meghatározását, hogy a pénzt milyen értékekben lehet gyümölcsözően elhelyezni, minthogy ez összefügg a gyámi pénzkezelésnek külön szabályozandó rendszerével, külön törvénynek tartotta fenn. A gyámra nézve pedig a gyám önálló kezelési jogának megszüntetésével azt mondotta ki a bizottság, hogy a gyám a pénzt mindig köteles a gyámhatóságnak beszolgáltatni, mely annak gyümölcsöző elhelyezéséről szintén külön törvényben szabályozandó módon fog gondoskodni A törvénytelen gyermekekre vonatkozó rendelkezések tekintetében a bizottság mindenekelőtt az elnevezést a Tj. áltaL e részben követett s a bizottság által is helyeselt humánus irányzatnak jobban megfelelő »természetes gyermeke kevósbbé megbélyegző "elnevezéssel cserélte fel. Az elismert törvénytelen gyermekekre vonatkozó rendelkezéseket pedig a bizottság mind ebben a részben, mind a Tj. többi részében is egészen törölte, tekintettel azokra az aggályokra, amelyek ez intézménnyel szemben főként a törvényes gyermekek és a házas • társ jogai, valamint a házassághoz fűződő nagy társadalmi érdekek szempontjából felmerültek. A gondnokság eseteinek köre egyfelől a fogyatékos elmetehetség kategóriájának elfogadása, másfelől a személyiség joga védelmének a halál utáni időre kiterjesztése következtében bővült. j A Második Bészben (Dologi jog) a dolgokról szóló címben a bizottság kifejezetten utalt arra, hogy dolgoknak kell tekinteni a joguralomnak alávethető természeti erőket is. amennyiben a dolgokra 'vonatkozó szabályok reájuk illenek. Tekintettel arra a nagy jelentőségre, amely első sorban a dologi jog szempontjából, de a Tj. egyéb rendelkezései S2empontjából is ahhoz fűződik, hogy valamely dolog ingó-e vagy ingatlan, a bizottság nélkülözhetetlennek tartotta az ingó és ingatlan dolog meghatározását. A telekkönyvről szóló harmadik címben a bizottság törölte a telekkönyvi bekebelezés és előjegyzés előfeltételeinek meghatározására vonatkozó rendelkezést, ami a legszorosabban összefügg a telekkönyvi eljárási szabályokkal ós éppen azért célszerűbben azok keretében nyerhet megoldást. Az ingó dolgok elbirtoklását tárgyazó rendelkezések körét a bizottság kiegészítette oly rendelkezéssel, amely szerint harminckét év elmúltával az elbirtoklás épúgy, mint az ingatlanoknál, a birtokos jóhiszeműségére ós a jogalapra való tekintet nélkül is bekövetkezik. A bizottság gyakorlati célszerűségi tekintetekből elfogadta a tulajdonosi szolgalom intézményét, módot kívánván nyújtani arra, hogy a tulajdonos saját ingatlanán telki szolgalmat egy másik ingatlana javára is megalapíthasson, aminek különösen nagyobb szabású parcellázásoknál lehet gyakorlati fontossága. A haszonélvezetről szóló fejezetben a bizottság abban az esetben, ha a haszonélvezet tárgya valamely árútár vagy más dologösszessóg, a haszonélvezőjogállását a Tj.-nak mesterkélt és a haszonélvező részére túlságos rendelkező jogkört engedő konstrukcióját elejtve, azon elvek szerint szabályozta, amelyek akkor irányadók, • ha a haszonélvezet tárgya mezőgazdasági jószág a felszereléssel együtt. A bizottság továbbá törölte a Tj.-ból azt a korlátozást, amely a jogi személy haszonélvezetét száz évi időhatárhoz kötötte. A zálogjogról szóló fejezetben a bizottság a paclum antichreticummal való visszaélések elleni védelmül a. zálogadós javára kényszerítő jelleggel ruházta