Képviselőházi irományok, 1910. XLVII. kötet • 1160-1191., CCXXIII-CCLVIII. sz.

Irományszámok - 1910-1160. A m. kir. legfőbb állami számvevőszék jelentése a törvényhozás által 1914. év első felére engedélyezett hitellel szemben 1914:I. t.-cikk) ezen számítási időszak pótnegyedében előfordult túlkiadások-, előirányzatnélküli kiadások- és hitelátruházásokról

104 1160. szám. az évről-évre emelkedő hajóforgalom folytán a hajóknak vízzel való ellátása emel­kedett. Az így jelentkező túlkiadás azonban nagy részben ellensúlyozást talál a rendes bevételek megfelelő címének „Vízvezetéki víz eladásáért" rovaton mutatkozó kedve­zőbb bevételben. A 3. „A tengerészeti segélyalapok részesedése a kikötői illetékekből (1897. évi IX. t.-cikk)" rovaton kimutatott 28.711 K 92 f túlkiadás onnan ered, hogy az 1897. évi IX. törvényekik 12. §-a értelmében a kikötői illetékekből eredő összes bevételek 20°/°-a a tengerészeti és tengeri halászati segélyalapokat illeti meg. Minthogy pedig ezen illetékekből az előirányzattal szemben 143.559 K 64 frel nagyobb bevétel éretett el, ennélfogva ezen bevételi többletnek 20°/o-a, mely az idézett törvény alapján a segélyalapoknak kiutalványozandó volt, a megszavazott hitellel szemben túlkiadásként jelentkezik. A 4. ,,A tengerészek nyugdíjintézetéhez való hozzájárulás" rovat alatt jelent- • kező 14.355 K 97 f túlkiadás oka az, hogy a szóben forgó intézethez való hozzájáru­lást az 1907. évi költségvetés indokolása a befolyt kikötői illetékek 10°/°-ában állapí­totta meg. Minthogy pedig ezen illetékekből az előirányzott összeggel szemben 143.559 K 64 frel több bevétel folyt be, ennélfogva ezen bevételi többletnek 10°/o-a a megszavazott hitellel szemben természetszerűleg túlkiadásként jelentkezik. A „Szakoktatás" 6. „Dologi kiadások" rovaton kimutatott 94 K 80 f újabb túl­kiadás az államháztartás mérlegét nem érinti, mert a szóban forgó hiteltúllépés a fiumei tengerészakadémia vizsgálati díjainak utalványozásából származik, mely túl­kiadást ugyanezen cím rendes bevételeinél a „Vizsgálati díjakból" rovaton elért be­vételi többlet teljesen ellensúlyozza. 12. címhez. (Aldunai m. kir. hajózási hatóság.) A 3. „Behajthatatlanná vált fizetési előlegtérítmények végleges elszámolására" rovaton kimutatott 66 K 67 f elő­irányzat nélküli kiadás egy minden vagyon hátrahagyása nélkül elhalt állami alkalmazott után fennmaradt fizetési előleghátralék kiegyelítésére utal­ványoztatok. 13. címhez. (Magyar királyi államvasutak.) Az 1. „Személyi járandóságok" rovatnak 1—13. „Fizetések,'lakpénzek stb." alrovatain jelentkező 4,826.930 K 29 f túlkiadás a lebonyolított nagyobb forgalmi teljesítménnyel van okozati összefüggésben. Így a nagyobb vonalkilométer teljesítmény miatt, részben pedig az 1914. év első felére eső aránylag erősebb téli időszak okozta nagyobb megbetegedések miatt nagyobb kisegítő személyzet alkalmazása és pótlása vált szükségessé, ami a személyi járandó­ságok összhitelének túllépését vonta maga után, de főleg hozzájárult a túlkiadás emelkedéséhez az a körülmény is, hogy a nyugdíj intézeti hiány pótlására majdnem 3 millió koronával többet kellett utalványozni, mint a mennyinek fedezetéről az 1914. év első felére szóló költségvetésben gondoskodás történt. A 2. „Dologi kiadások" rovaton felmerült 1,568.966 K 08 f túlkiadás oka a nagyobb forgalmi teljesítmény okozta kiadásokon felül még az is, hogy a 6 havi fűtési időszakból az 1914. év első felére a tél nagyobb és zordabb része, vagyis 3 és fél hónap esett. Tehát az egész évhez viszonyítva aránylag egy hónappal hosszabb ideig kellett a hivatalos helyiségeket fűteni; továbbá nagyban emelkedett a dologi kiadás azáltal is, hogy késedelmi kamatok címén közel egy millió koronát kellett a pénzügyi kincstárnak megtéríteni, mert a pénzkészletek elégtelensége miatt a kincstári szállítási adók ösz­szege csak késedelmesen volt az állampénztárba befizethető. A 3. „Rendes fenntartási és üzemi kiadások" rovaton előállott 4,887.518 K 09 f túlkiadás oka a nagyobb teljesítmény okozta több költségeken felül még az is, hogy az üzemi anyagok, különösen a szén és a kenőanyagok ára rendkívüli módon emel­kedett s a nagyobb vonóerejű mozdonyoknak nagyobb számban való járatása a tüzelő­anyag fogyasztását is emelte.

Next

/
Oldalképek
Tartalom