Képviselőházi irományok, 1910. XLVI. kötet • 1138-1159. sz.

Irományszámok - 1910-1147. Törvényjavaslat a háború esetére szóló kivételes intézkedésekről alkotott törvények kiegészítéséről

88 1147. szám. A kivánt eredmény elérésére a rekvizició magában nem alkalmas, mert ez arra vezetne, hogy a hatóságok valamely jövőbeli, még nem is ismert terjedelmű szükséglet fedezésére, esetleg jövőbeli, kellően előre ki sem számítható készlettömegeket szereznének meg s így az államra túlságos anyagi terhet hárítanának, a birtokosoktól viszont a készleteket teljesen elvonnák oly idő­pontban, amikor a szükséglet közvetlenül még nem is jelentkezik, és bekövet­kezése, valamint mértéke is bizonytalan Ezekből az okokból a törvényjavaslat 3. §-a lehetővé kívánja tenni, hogy az életszükségleti ós más elsőrendű közszükségleti cikkek meghatá­rozott közcélok biztosítására rekvizició nélkül is már előre leköthetők legye­nek. Az intézkedést a javaslat nagy közgazdasági jelentőségénél fogva a minisztérium jogkörébe utalja. A 4. §-hoz. • • A törvényjavaslat 4. §-a a méltányosság önként érthető kívánalmára támaszkodik. Nem szorul indokolásra, hogy a zászlóink alá bevonuló fiatal­ságot a lehetőségig meg kell óvni azoktól a hátrányoktól, amelyek az egyese­ket tanulmányaik formaszerű befejezésében s az ennek igazolására szolgáló tanulmányi vagy képesítő bizonyítványok megszerzésében katonai szolgálatuk következtében érnék. A tanügy és a képesítés érdekeinek számbavehető sérelme nélkül lehet­séges annak biztosítása, hogy a hazáért küzdő ifjaink tanulmányaik igazolása tekintetében a katonai szolgálatot nem teljesítő társaik mellett háttérbe ne kerüljenek. Ezért az illetékes miniszterek az érintett szempontból kiindulva, rendeleti úton már eddig is tettek némely kivételes intézkedést, amely az érintett célt szolgálja. így a vallás- és közoktatásügyi miniszter a valamennyi tudományegyetem tanácsához és valamennyi jogakadémia dékánjához (igaz­gatójához) intézett 147.664/1914. számú rendeletében, a budapesti, debreczeni és kolozsvári tudományegyetem tanácsához, a pozsonyi Erzsébet-tudomány­egyetem jog- és államtudományi kara dékánjához, a kassai, a nagyváradi jogakadémia dékánjához, az egri és a pécsi joglyceum dékánjához intézett 7.378/1915. számú rendeletében, a valamennyi középiskola, felsőkereskedelmi iskola, elemi népiskolai tanítóképző-intézet igazgatóságához és valamennyi egyházi főhatósághoz, kinek főhatósága alá elemi népiskolai tanítóképző­intézet tartozik, intézett 913/1915. számú rendeletében és a Budapest székes­főváros, a Tolna vármegye, a Sopron vármegye, a Békés vármegye kir. tan­felügyelőjéhez intézett 15.949/1915. számú rendeletében, úgyszintén a keres­kedelemügyi miniszter a valamennyi állami iparoktatási intézethez, az államilag segélyezett nagydisznódi gyapjúszövőipari és a nagyszebeni bőr- és cipészipari szakiskolához intézett 5.476/1915. számú rendeletében, valamint a földmívelés­ügyi minister a m. kir. gazdasági akadémiák igazgatóságaihoz Magyaróvárra, Keszthelyre és Kassára intézett 50.430/1915. számú és a m. kir. állatorvosi főiskola rektori hivatalához Budapestre intézett 50.457/1915. számú rendeleté­ben engedett ily könnyítéseket. Ezek az intézkedések legnagyobbrészt az illetékes minisztereknek a tanul­mányi ós vizsgarendre vonatkozólag őket megillető jogán alapulnak ugyan, minthogy azonban a rendkívüli helyzet következtében részben túlmennek a rendes viszonyok közt indokolt mértéken, nehogy az így befejezett tanul­mányoknak és az ily módon szerzett bizonyítványoknak képesítő ereje eset-

Next

/
Oldalképek
Tartalom