Képviselőházi irományok, 1910. XLVI. kötet • 1138-1159. sz.

Irományszámok - 1910-1146. Törvényjavaslat az országgyülési képviselőválasztások feletti bíráskodásról szóló 1899:XV. törvénycikk módosítása tárgyában

72 1146. szám. Lehet, hogy az 1899 : XV. t.-c. 3. §-ának 10—13. pontjaiban meghatározott érvénytelenségi okok külön-külön önmagukban nem forognak fenn, mert az. egyes pontok alá eső cselekményekkel befolyásolt, akadályozott vagy visszautasított választók száma külön-külön nem akkora, hogy a képviselő többségét megdöntené; ha azonban a különböző módon befolyásolt, visszautasított vagy akadályozott választók szavazatai együttesen, vagy a szavazás eredményének a Tj. 8—11. §-ain alapuló másnemű kiigazításával kapcsolatban (számítási hibák, nem-jogosult személyek szavazatai vagy egyébként érvényteleli szavazatok) a választásnak kijelentett eredményét megdöntik, akkor a választás épp úgy érvénytelen, mintha egynemű érvénytelenségi okok szolgáltak volna, érvénytelenségének alapjául. 2. A 4. ós az 5. §. azokkal a szabálytalanságokkal foglalkozik, amelyok nem. az egész választási eljárást, hanem csupán az egyes szavazókörökben lefolyt szavazást érintik. Mindezekben az esetekben a választás érvénytelensége a fent előadottak szerint csak feltételes, vagyis csak akkor áll be, ha a többi szavazőkörben érvényesen megtartott szavazás a választás eredményét nem dönti el olyképen, hogy ezen az eredményen a szabálytalanság által érintett szavazókörnek vagy még hátralevő vagy pedig összes szavazatai sem változtathatnak. A különbség a két §-ban foglalt esetcsoportok között az, hogy a 4. §. eseteiben az eredménynek ilyetén megállapítása végett azok a szavazatok is számbajönnek, amelyek az illető egyes szavazókörben érvényesen beadattak, míg az 5. §. eseteiben a szabálytalanság oly fokú, hogy az illető szavazókörben megtartott szavazási eljárás egészen érvénytelen és az annak folyamán beadott szavazatok az eredmény megállapításánál mint érvénytelenek egyáltalában számításon kívül maradnak. A 4. §. 1. pontja megfelel az 1899 : XV. t.-c 3. §-a 20. és 23. pontjának és meg akarja akadályozni a szavazási eljárásnak indokolatlan huzavonáját, amely a választók kifárasztását és °ilszóledósét vonja maga után. Utalni kellett emellett az 1913 : XIV. t-c. 125. §-ának utolsó mondatában foglalt szabályra is, amely szerint a felfüggesztett szavazást többé nem lehet folytatni, ha a szavazás akadálya a törvényes zárórát (id. t.-c. 123. §.) követő két órán belül elhárítható nem volt. Az 1899 : XV. t-c. 3. §-a 17.. pontjának 2. és 3. bekezdésében a szavazás elkésett megnyitására vonatkozólag foglalt érvénytelenségi oknak n kópviselőjelölós új szabályozása következtében nincs többé önálló, a 4. §. 1. pontján túlmenő jelentősége. A 4. §. 2. pontja megfelel az 1899 : XV. t.-c. 3. §-a 21. pontjának.. A 4. §. 3 pontja megfelel az 1899 : XV. t.-c. 3. §-a 26. pontjában a törvényes zárórára vonatkozó rendelkezésnek s emellett fedi a szavazatszedőküldöttség! elnök rés2Óről lehetséges azt. a szabálytalanságot is, hogy a szavazást valamelyik jelöltre, akit a választási elnök nem jelentett ki visszalópettnek, a törvény ellenére abbanhagyta. A 4. §. 4. pontja részben fedi az 1899 : XV. t.-c. 3. §-ának 25. pontja alá eső tényállásokat, azzal a kiegészítéssel, amelyet a szavazókörönkónt való folytatólagos és új szavazás szabályozása (1913 : XIV. t.-c. 138. §.} tesz szükségessé. A 4. §. második bekezdése azt az új rendelkezést tartalmazza, hogy nem érvénytelen a választás, ha az ugyanazon §. 1—4. pontjaiban felsorolt eljárási szabálytalanságot a képviselőnek valamelyik ellenjelöltje érdekében követték el. Ez a rendelkezés azért szükséges, hogy ne lehessen az ellenjelölt érdekében elkövetett szabálytalansággal a választás megtámadására szándékosan alapot teremteni s mert természetes, hogy csak az olyan sza-