Képviselőházi irományok, 1910. XLVI. kötet • 1138-1159. sz.

Irományszámok - 1910-1146. Törvényjavaslat az országgyülési képviselőválasztások feletti bíráskodásról szóló 1899:XV. törvénycikk módosítása tárgyában

68 1146. szám. választók nejQ a képviselőre, hanem más jelöltre akartak szavazni, a 14 pontba felvett azoktól az esetektől, amelyekben ez bizonyítva nincs. Az azonban, hogy miképpen kell a visszautasított vagy akadályozott választókat számba venni, ha megállapítható, kire akartak szavazni és miképpen történik a számbavétel, ha ezt bizonyítani nem lehet: a Tj. 9. §-ának 2. bekez désében már kellőképpen kifejezésre jut ós így az említett 14. pont mint tárgytalan elesik (2. §. utolsó bekezdése). A 2. §. 3. pontja csupán az áttekinthetőség kedvóért utal a Tj. 3—7. §-aiban foglalt érvénytelenségi okokra. A Tj. 12. §-ában meghatározott esetekben, amelyek egyébként elvileg az 1899 : XV. t. c. 28. §-ának ós az azon alapuló bírói gyakorlatnak felelnek meg, a Kúria nem mondja ki érvénytelennek az egész választási eljárást,hanem csak a választásnak vagy a szavazásnak törvényellenesen megállapított eredményét igazítja ki éá eképpen megállapítva a különben érvényesen lefolyt választás törvényes eredményét, más jelöltet jelent ki a kerület megválasztott képviselőjéül. A szabatosság kedvéért kívánatos, hogy a különbség a választás érvénytelenítése és az érvényes választás törvényes eredményének megállapítása között már e bevezető §ban kifejezésre jusson ós hogy a Kúriának a választás törvényes eredménye ilyetén megállapítására vonatkozó hatásköre világosan kifej eztessók. Ezt célozza a 2. §. második bekezdése. A 2. §. utolsó bekezdése hatályon kívül helyezi az 1899 : XV. t.-c. 3. §-ának már említett 14. pontján kívül az idézett §. azon pontjait, amelyek a választási eljárás szabálytalanságából és a választási eredmény törvényellenes megállapításából eredő érvénytelenségi okokat foglalják magukban, mert ezeket az új választási törvénnyel kapcsolatban egészen újból kell szabályozni; hatályon kívül helyezi továbbá az 1899 : XV. t.-c. 4. ós 5. §-ának a szavazatok le- és hozzászámítására vonatkozó szabályait, amelyek helyébe a Tj. 8—11. §-ai lépnek. A 3-5. §-okhoz A Tj. 3—5. í? ai a választási eljárás szabálytalanságából folyó érvénytelenségi okokat foglalják magukban. A választási eljárásnál elkövetett szabálytalanság a választás eredményére lehet döntő fontosságú, de lehet olyan is, amelynél alig tételezhető fel, hogy a választás eredményére valaminő hatása volt. Az eljárási szabálytalanságokat ennélfogva nem szükséges mind érvénytelenségi okokul megállapítani, másrészt pedig lehetnek szabálytalanságok, amelyekre nézve az érvénytelenség szankciójának kimondása csak feltételtől függően indokolt. Ehhez képest az 1899 : XV. t.-c. is 3. §-ának 15—27. pontjában a választási szabálytalanságoknak csak egy részét fogadta el az érvénytelenség okául s azoknak egy részénél is (21, 23., 24. és 26. pontok) ezt csak feltételezetten tette. A feltétel az volt, hogy a szabálytalanság elkövetésének időpontjáig a képviselőre nem adatott legalább annyi szavazat, amennyi a választói névjegyzékben foglalt összes választók általános többségének megfelel, hogy tehát a választókerületnek még hátralevő szavazatai a választás eredményén máinem változtathattak volna. | |Az új választási törvény (1913: XIV. t.-c.) a szavazást decentralizálja, amennyiben a törvény szerint a szavazás nem fog az egész választókerületre egy helyben lefolyni, hanem szavazókörönkónt, de az eljáráshoz tartozó intézkedések között vannak olyanok is, amelyeket az egész választókerületre egységesen kell megtenni.