Képviselőházi irományok, 1910. XLVI. kötet • 1138-1159. sz.

Irományszámok - 1910-1143. Törvényjavaslat az állami számvitelről szóló 1897. évi XX. t.-c., valamint a m. kir. legfőbb állami számvevőszékről szóló 1870. évi XVIII. és 1880. évi LXVI. t.-cikkek némely rendelkezéseinek megváltoztatásáról

44 1143. szám. illetve ezekre nézve észrevételeit megtegye és helyesbítésöket kezdeményezze. — Ezek szerint tehát a hitelmaradványoknak s illetve az ezekkel együtt rendelkezés sere álló összes „folyó" hitelnek a végleges és pontos megállapítása tovább fog tartani annál a határidőnél, amely a legfőbb állami számvevőszék által a számadási év folyamán előfordult túlkiadásokról, előirányzat nélküli kiadásokról és hitelátruházásokról az 1897. évi XX. t.-c. 18. §-a értelmében az országgyűléshez évnegyedenként teendő jelentésnek a számadási év első negyedéről való elkészítésére és előterjesztésére meg van állapítva. Figyelembe veendő továbbá, hogy a költségvetési év első negyedében különben sem szoktak és az uj rendszer mellett előreláthatólag még kevésbbé fognak a költségvetéssel szemben oly mérvű eltérések előfordulni, hogy az alkotmányos ellenőrzés lehetőségének a biztosítása okvetlenül megkívánná azt, hogy ezekről az eltérésekről az országgyűlés azonnal tájékoztassék. Az előadottakhoz képest tehát felmenthető lenne a legfőbb állami számvevőszék az 1897. évi XX. t.-c. 18. §-ában említett jelentéseknek a számadási év minden évnegyedéről leendő megtétele alól és elengedőnek mutatkozik, hogy a legfőbb állami számvevőszék a számadási év folyamán előfordult túlkiadásokról, előirányzat nélküli kiadásokról és hitelátruházásokról való jelentéseit az 1915/16. költségvetési évtől kezdve az országgyűlésnek csak félévenként tegye meg. Az e tárgyban javasolt intézkedést tartalmazza a jelen törvényjavaslat 4. §-ának első bekezdése. Ez intézkedés kapcsán, az ellenőrzési szolgálatnak és adminisztrációnak ugyancsak minden hátránya nélkül tehermentesíthető lenne továbbá a legfőbb állami számvevőszék az által is, hogy az 1870. évi XVIII. t.-c. 21. §-a szerint a legfőbb állami számvevőszék által az ellenőrzés eredményeiről' a ministertanács számára évnegyedenként szerkesztendő kimutatásokat az 1915/16. költségvetési évtől kezdve a legfőbb állami számvevőszék szintén csak félévenként tartozzék elkészíteni és a ministertanácsnak megküldeni. Erről a jelen törvényjavaslat 4. §-ának második bekezdése rendelkezik. Ugy az 1897. évi XX. t.-c. 18. §-ában emiitett, s a fentebb előadottak szerint ezentúl csak félévenként teendő jelentéseknek, —• mint az 1870. évi XVIII. t.-c. 21. §-ában megjelölt s a jövőben ugyancsak félévesekké váló kimutatások elkészítésének és a ministertanács számára leendő megküldésének határideje a jelen törvényjavaslat értelmében olyképen állapíttatik meg, hogy e jelentések és kimutatások a számadási év I. feléről március 15-éig, II. feléről pedig szeptember 15-éig lesznek a legfőbb állami számvevőszék által az országgyűlésnek illetve a ministertanácsnak előterjesztendők illetőleg megküldendők. A javaslat 5. §-ában foglalt rendelkezésre nézve a következőket jegyzem meg . Törvény rendelvén az egyszeres könyvvitel szabályai szerint vezetendő rovatkönyv és a kettős könyvvitel rendszerét követő állami főkönyv vezetését, a legfőbb állami számvevőszék kezdettől fogva igyekezett e törvényes rendelkezéseknek lehetőleg eleget tenni, mindamellett, hogy az államháztartásnak, mint túlnyomóan fogyasztó gazdaságnak gazdálkodási tényei köztudomás szerint nem is alkalmasak arra, hogy a kettős könyvvitel szabályai szerint számoltassanak el és tartassanak nyilván, amennyiben a könyvelésnek ez a rendszere inkább a dologi javakat dologi javakkal cserélő, termelő gazdaságokban indokolt. Az állami főkönyvben és a rovat könyvben nyilvántartandó adatok csak a számadási időszak végén az évi zárlat után jutván a legfőbb állami számvevőszék birtokába, a törvény szóbanforgó rendelkezésének csak úgy tehet eleget a legfőbb állami számvevőszék, hogy ezeket a könyveket szorosan véve nem is ,,vezeti",